Technikatörténeti szemle 1. (1962)
Domonkos Ottó - Endrei Walter: Európai textilnyomás és hazai kékfestés: a pápai kékfestő múzeum megnyitása elé
nell"), amelyek egyikét vegyi vizsgálatnak vetettük alá. Ez megerősítette az egyszerű autopszia benyomását: nem pigment-, hanem igazi pácnyomással állunk szemben1^ ^. Valószínűnek látszik tehát, hogy a gyapjú nyomása megelőzte a pamut- 12 / szövetét ', de az alapanyag drágasága miatt sohasem vált olyan népszerűvé, mint emez. A boroszlói minta díszítő színeinek kidomborodása és éles körvonalai, továbbá egykorú szerzők tanúsága 1 amellett szól, hogy rézlemeznyomással készült a nyomott flanell. Ezt az eljárást állítólag kartonra is alkalmazták már 1685 kö^ül 14/ a hollandok , de a gyapjuiparban a hengernyomógép feltalálása után is használatos maradt. Helyreigazításra szorul az a téves nézet is, mintha a meghonosított távolkeleti nyomótechnikák első típusa az indigórezervanyomás - népszerű nevén a kékfestés - lett volna. Viaszrezervával nyomott, hideg csávában festett pamutszövet készült ugyan elvétve már a 17. században^de ez minőségileg nem volt meg- ielelő, hiszen festőcsüllenggel (isatis tinctoria) 77°-ra, indigóval 46°-ra kellett hevíteni a fürdőt, amikor is a viasz elolvadt. A hidegcsáva ezidőben ismeretlen. Jellemző, hogy a zürichi nyomók még 1701-ben sem gyakorolták emiatt a kék- festést1^. Az eljárás tökéletesítése az indigó oldásában a vasszulfát-mészlug alkalmazása által és az enyv-, majd keményítőrezerva bevezetése révén a 18. század , 17 / elejen mehetett vegbe '. A korai pamutnyomatok kivétel nélkül buzér pácnyomás útján készültek. Az ezidőszerint ismert legkorábbi 29 minta 1726-ból származik és ezzel az eljárással készült, mely 1800-ig uralkodik a többi technika felett . Mint látni fogjuk, a magyar manufaktúrákban is a buzérnyomás és nem a kékfestés jut először uralomra. Végül rá kell mutatni arra, hogy a 18. században a nyomóeljárások különböző típusai, mint minden egészséges fejlődésben lévő technika esetében, valósággal elburjánoztak. A technikatörténet realitása nem ismeri az egymást váltó, egyre tökéletesebb gyártási eljárások sorozatát. Eles versenyben él az új a régi mellett, létrejönnek az átmenetre jellemző szintézisek, és az újítások egész sora harcol az érvényesülésért. 37
