Technikatörténeti szemle 1. (1962)

Domonkos Ottó - Endrei Walter: Európai textilnyomás és hazai kékfestés: a pápai kékfestő múzeum megnyitása elé

Az ősi pigment ducnyomó eljárás tehát-továbbélt,egészen a 19.századig '. Továbbélt a ducnyomott kontúrok ecsettel való kifestésének technikája is olcsó női munkaerők által (pin^oteuse, Schildnerin)^'( technikájának javítására még 1800-ban is találunk szakkönyvet, amikor már javában termel a hengernyomógépi ' A pácnyomó és indigórezerva alkalmazása a 17. század végén lép fel, valamivel későbben terjed el a rézlemeznyomás, bár igazi kibontakozása a szakirodalom szerint a

18. század közepére esik Ezekhez az eljárásokhoz csatlakozik a 18. század ele23 / , / , /

jén ' a sajátságos galgasznyomas, amelyet hol angol, hol török flanellnyomásnák

is neveztek. Ennek során a többszörösen hajtogatott árut teljesen kivágott fasablonok közé préselték, és ezen átöntötték a forró festékfürdőt. Ezáltal életlen körvonalú nyomatot kaptak ugyan, de a nehézkes dúc- vagy lemeznyomással ellentétben

, , , , , //<2 4/

egy veget 3-4 színben másfél óra alatt állítottak elő . Ennek köszönheti gyors

25/

elterjedését, színezései emellett tartósak voltak . Az indigó direktnyomást 1730

26 / /

körül sikerült először Angliában bevezetni , a század közepén elterjed az ún. decker-nyomás, melynél a hátteret szinezik és a diszítőszíneket, virágokat kihagy- ják Végül a szazad utolsó harmadában tömegesen szabadalmaztatják - az 1699 óta lappangó - folyamatos hengernyomást^^« Ha Belinek e század végén a szárazföldre is átterjedő gépét és az 1834-beli Perrot-féle szakaszos nyomógépet is számbavesszük, a fentemlített kaotikus együttes teljes képe előttünk áll. Közben egyik-másik módszer nagy tökéletességre fejlődött; hogy egy példát említsünk: a

genfi indienne-nyomásnál 1770 körül egyetlen minta nyomásához ISO rézlemezt is

, 29/

felhasználtak '.

19/

Mindebből is nyilvánvaló, hogy a kékfestés technikája csak egy volt a 18. század során kialakult nyomóeljárások közül, sőt látni fogjuk, hogy hazánkban sem egyedül ez honosodott meg.

A magyar nyomóipar kisipari kezdetei

Mintázott textiliák alkalmazásáról a 15-16. századból valók a legkorábbi adataink. Ezek is mind egyházi leltárakban kerültek megörökítésre, mint felszerelési tárgyak. A sopronbánfalvi templom 1519-1522 között készült leltárában a következőket olvashatjuk: "item ain hungertuech". "Item mer ain alts gedruckhts

38