Technikatörténeti szemle 1. (1962)

KÖNYVEK, KIÁLLÍTÁSOK - Heckenast Gusztáv: Friedrich Klemm: Kurze Geschichte der Technik

választott forrásidézeteket, gazdag illusztrációs anyagot és ügyes tájékoztató bib­liográfiát jelent, a történeti és a műszaki szempontok szerencsés egyeztetését, úgyhogy a könyv lebilincseli a technika története iránt érdeklődő olvasót, és élve­zetes olvasmány a szakember számára is. A szerző célja a mai technikai kultúra történeti kibontakozásának bemutatása, ezért mondanivalóját lényegében a nyu­gati fejlődés ábrázolására korlátozza. A történeti fejlődés hangsúlyozása a tanul­mány arányaiban is kifejezésre jut: a könyv kétharmada foglalkozik az őskortól az ipari forradalomig terjedő idővel, s csak egyharmada az utolsó 200 esztendővel. Mivel Klemm a fejlődés menetét és nem a technika egyes vívmányainak történetét akarta megírni, a régi és az újkori technika történetének ilyen arányokban való előadása megfelel a célnak, bár természeteser minden olvasó szeretne legalább egy-két problémáról többet olvasni a könyvben, mint amennyi benne van. A fejlő­dés utjának bemutatása technikai vonatkozásban igen jól sikerült; a fejlődés törté­neti magyarázata kevésbé. A munka nézőpontja vallásos idealista, így egyes ese­tekben (pl. a kereszténység hatása a középkori technika fellendülésére) nemlétező összefüggésekre épít. A szerző történész-kvalitásainak bizonyítéka, hogy ha a szellem hatásából indul is ki vizsgálódásában, soha nem hagyja figyelmen kívül a technika "visszahatását" a kultúra fejlődésére. A kölcsönhatások tanulmányozásá­nak eredménye - hála a szerző konkrét anyagban való elmélyedésének - így az lett, hogy sikerült a technika történetét a gazdaság, a társadalom és a tudománytörté­netével összefüggésben, ha nem is minden egyes megfogalmazásban, de nagyjából helyesen ábrázolni. Külön említést érdemel Klemm nagyfokú tudományos objekti­vitása: az őskori fejlődést a marxista G.Childe alapján dolgozza fel, s a XXX. szá­zadi ipari fejlődésről szólván - elhatárolva magát a dialektikus materializmus és a proletárforradalom elméletétől - elismerően idézi Marx szövegét a Tőkéből; a befejező részben állást foglal az atomenergiának csak békés célokra történő fel- használása mellett. Ha ehhez hozzátesszük még azt is, hogy a szerző a német technika nagy alkotásainak bemutatása mellett mindvégig a technikai fejlődés nem­zetközisége alapján áll, elmondhatjuk, hogy könyve a burzsoá tudomány viszony­lag haladó, a technikatörténeti ismereteket hasznosan terjesztő alkotásai közé tar­tozik. Heckenast Gusztáv 249

Next

/
Thumbnails
Contents