Technikatörténeti szemle 1. (1962)

KÖNYVEK, KIÁLLÍTÁSOK - Bendefy László: Tóth Andrásné Polónyi Nóra: Műszaki munkálatok Pest városában a XVIII. században

, TOTH ANDRÁSNÉ POLONYI NORA:

MtJSZAKI MUNKÁLATOK PEST VÁROSÁBAN A XVIII. SZÁZADBAN Tanúim. Budapest múltjából, XIV.kt. 241-283.1.- 4. old. ném. kiv. - (Akad.) Bp. 1931

A töröktől felszabadított Pestet és Budát igen elnéptelenedett állapotban találták a győztes keresztény csapatok. Ám, alighogy átvészelte a város ennek a háborúnak pusztításait, következett Rákóczi szabadságharca. Emiatt ismét csak tovább pusztult; olyannyira, hogy közvetlenül az 1712.évi pusztító árvíz előtti népösszeírás Pesten csupán 141 polgárt talált. Az 1712-es árvíz jóformán egészen elborította és a nyomában támadt "nyomorúság oly mélységbe taszította a várost, amilyenre eddig története folyamán alig volt példa. "

Mindennek csak 250 esztendeje'. És Pesten, ahol 1712-ben csak egynéhány lélek tengette koldusszegénységben az életét, a lakosság számának megnövekedése óriási iramot vett. 1750 táján a városnak 5 000-6 000 lakosa van. Ez a szám a század utolsó évtizedében már 25 000-30 000 körül mozgott. Természetes dolog, hogy ott, ahol 80-85 év alatt a város lakossága a 200-szorosára duzzadt, olyan műszaki feladatok, igények, szükségletek jelentkeztek, amelyeknek megoldása szükséges előfeltétele volt a városias életforma, illetőleg fejlődési lehetőség megteremtésének.

T.Polónyi Nóra vállalkozott arra, hogy számba veszi azokat a mu szaki munkálatokat, amelyeket a mondott okból Pest városában az 1700-as évedben el kellett végezni. Munkáját igen gondos levéltári forráskutatásra alapozta. (158 tételszám alatt több, mint 200 levéltári és irodalmi hivatkozást találunk!) A tanulmány két nagy fejezetre oszlik. A terjedelmesebb elsőben a vízügyi munkálatokról: mocsarak lecsapolásáról, folyók szabályozásáról, töltések építéséről számol be; a másodikban a XVIII. századi útépítéseket ismerteti ez a mindvégig izgalmasan érdekes olvasmány.

írása nyomán mindenekelőtt megjelenik előttünk a 200 évvel ezelőtti pesti határ. Fallal övezett kicsike város, körülötte futóhomokkal borított hatalmas területek. A buckák és homokgerincek között húzódnak meg a Rákos-patak nádas-vizes rétjei és néhány kisebb-nagyobb mocsár, mint pl. a Kerek tó, Csikós tó, Nádas tó és Büdös tó és ezek nádasai. A Duna a maga ősi, természetes formájában övezte a várost. Egy 1763 februárjában, majd egy 1770-ben kelt helytartótanácsi

250