Technikatörténeti szemle 1. (1962)

KÖZLEMÉNYEK - Bartha Lajos, ifj.: Gothard Jenő, a csillagászati fényképezés magyar úttörője

ifj. Barth a Lajos:

GOTHARD JENŐ, A CSILLAGÁSZATI FÉNYKÉPEZÉS MAGYAR ÚTTÖRŐJE

Napjaink csillagászati kutatómódszerei között előkelő helyet foglal el a fényképezés. A megfigyelések tekintélyes része fotografikusan történik. A csillagászati fényképezés, az asztrográfia előnyei közé tartozik, hogy mentes a szem szubjektiv tulajdonságaitól, olyan képződmények megörökítésére is alkalmas, amelyek szemmel - vizuálisan - nem láthatók, vagy észlelésük nehézkes, esetleg lehetetlen volna íködök, csillaghalmazok, csillagrendszerek); emellett a képek tárolhatók, újból kiértékelhetők és egymással összehasonlíthatók. Éppen ezért jóformán az első fotográfiai kísérletek óta foglalkoznak az égitestek fényképezésével is. Az angol Bond 1850-ben már jó minőségű holdfelvételt készített, később De La Rue és а Лепту fivérek Franciaországban, az angol Huggins, az amerikai Draper testvérek, az orosz Belopolszkij , valamint a német Scheiner , Vogel és Wolff fejlesztették tovább az asztrográfiát. A csillagászok egy része azonban még a múlt század vége felé is idegenkedett a fényképezéstől és főleg annak technikai nehézségeitől.Azt, hogy az asztrográfia végleg bevonult a csillagászati kutató eljárások közé,nem kis mértékbenGothard Jenő, magyar csillagásznak köszönhetjük, aki egyúttal azt is megmutatta, hogy melyek a csillagászati fényképezés legjobban kihasználható területei.

Gothard Jenő (1857.V.31 - 1909. V. 29.) csillagászati tevékenysége a múlt század utolsó két évtizedére és a századforduló éveire esik. Tanulmányait a bécsi Polytechnikumon végezte, itt ismerkedett meg a csillagászattal is. Érdeklődése azonban kezdetben az elektromos jelenségek és az akkoriban újdonságnak

237