Szunyogh Gábor: Mobileum (Tárlatvezető füzetek 3. Budapest, 2008)

Dugattyús gőzgépek - Valódi gőzgépek

XIX. század második felében sokféle szelepes vezérlést feltaláltak. Ezek egyre bonyolultabb mechnizmussal rendelkeztek, és — amint kis modelijeinken is látható — működés közben egy óriási rovarra emlékeztetnek. Ez tükröződik pl. a Collmannféle régi gőzgépvezérlés modelljein (70.449.1., 70.446.1.). Collmann szelepes vezérlőmővével igen nagy feltűnést keltett a maga korában, 1876-ban. Minthogy a szelepek mozgatását a gőzgép főtengelyével kényszerkapcsolatban lévő rudazat végezte, ezért a hasonló elvű rendszereket kényszermozgású vezérlőműveknek nevezik. Egy másik mechanizmust követett a Radovanovich-féle szelepes gőzgépvezérlés (1890, 70.496.1.) Jelentős előrelépés történt a Collmann4éle új gőzgépvezérlés feltalálásával. (1890, 70.501.1.) Alapvető különbség a korábbi vezérlésekkel szemben, hogy a szelepek zárási időszakának rövidítése, a vezérlő mechanizmus tömegének csökkentése és a kedvezőbb szelepmozgás érdekében Collmann egy ún. kikapcsolós rendszerhez folyamodott. Lényege, hogy a zárás kezdetekor a szelep lekapcsolódik a mozgató mechanizmusról, majd egy rúgó hatására pillanatszerűen lecsapódik, záródik. Gőzellátórendszer-gyűjteményünk utolsó tagja a Collmann-vezérlésű, gőzkondenzátoros gőz-gépmodell egy komplett gőzgép metszetét ábrázolja (1890, 70.447.1.). Megtalálható rajta a gőzgépek valamennyi lényeges szerve: a szelepmozgató mechanizmus, a centrifuga-regulator, a gőz lecsapódását szolgáló ún. gőzkondenzátor és a kondenzvizet légtelenítő szivattyú. Valódi gőzgépek A gőzgépsor következő értékes darabja a Weiss Manfred gyár első gőzgépe (Mannák Vince, Budapest, 1892, 70.482.1). A gép általános elrendezésű, illetve általános szerkezeti megoldású. Teljesítményénél fogva csak kisebb üzemek energiaellátására volt alkalmas. Különös érdekessége, hogy a csepeli Weiss Manfréd Művek alapításának idején (1892-ben) ez a gép volt az üzem első energiaszolgáltató berendezése. Vezérlése síktolattyús, fordulatszám-szabályozása Wattféle. Működőképes, gőzkazán híján sűrített levegővel is beindítható. A kis Weiss Manfréd-féle gép szinte eltörpül a Győri Szeszgyár gőzgépe mellett, melynek olyan nagy a lendítőkereke, hogy részben a terem szintje alá kellett besüllyeszteni (Maschienenfabrik Kupfer und Kesselschmiede, 1899, 80.176.1.1.). Vaskos hajtórúdját, óriási csapágyait, súlyos centrifuga-re-