Képes Gábor: Az URAL-on innen - és túl. Séta az Országos Műszaki Múzeum matematika- és számítástechnika-történeti gyűjteményében (Tárlatvezető füzetek 1. Budapest, 2006)

Utolsó polcegységünk a számológépek történetéből szemezget. A hatalmas Ural-2-vel és a gigantikus tudású személyi számítógépekkel az első elektromos és első elektronikus számológépek néznek farkasszemet, így az első magyar asztali, tranzisztoros számológép, az 1960-as évek végén, Klatsmányi Árpád által tervezett EMG Hunor. A fiókba pillantva zsebszámológépekre bukkanunk. A zsebszámológépek az Intel félvezetős integrációs újításai és a Texas Instruments gyártási eljárásai révén terjedtek el az 1970-es évek elejétől napjainkig. Jelentős gyártók: a HewlettPackard (HP, USA, egyben fontos programozható számológép- és perifériagyártó is), a Texas Instruments (röv. TI, USA), a Commodore (röv. CBM, USA, Kanada), a Sinclair (Egyesült Királyság), a Sharp (Japán), a CASIO (Japán), a Híradástechnikai Szövetkezet (röv. HT, Magyarország, Tllicencek) és az Elektronikus Mérőkészülékek Gyára (röv. EMG, Magyarország). 2

H. Ábra Datamath zsebszámológép Computer) is, amelyek BASIC nyelven programozhatóak és lényegében már miniatűr személyi számítógépek (például: Tandy TRS-80 Pocket Computer, Sharp PC-1500, HT PTA-4000). Kijelzők alapján elsősorban LED-diódás és LCD (folyadékkristályos) típusokat különítünk el. A zsebszámológépek többsége alapműveletes, de hamar elterjednek a tudományos, illetve a programozható számológépek, később a grafikus számológépek is. Ezen átmeneti típusok mellett megemlíthetőek a zsebszámítógépek (Pocket-