Képes Gábor: Az URAL-on innen - és túl. Séta az Országos Műszaki Múzeum matematika- és számítástechnika-történeti gyűjteményében (Tárlatvezető füzetek 1. Budapest, 2006)

Múzeumunk bemutatja az egyik első zsebszámológépet is, a Datamathot, a Texas Instruments egyik tetszetős termékét az 1970-es évek elejéről. Ugyanez a cég kezdte el a zsebszámológép fejlesztését Jack Kilby, Jerry Merryman és James Van Tassel vezetésével. E villamos készülékek háta mögött, számítástechnikai kalandozásaink végpontjaiként kézi számolóeszközöket, illetve mechanikus számológépeket találunk. Bizonyítékai annak, hogy a mennyiségi jellegű feladatok egyszerű megoldásának titkai régóta, a kezdetektől izgatják az embert. Az egyhangú, ismétlődő számolási műveletektől ugyanis nagyfokú az idegenkedés mind a mai napig, akár az iskolás gyermekek, akár a felnőttek körében. Az ókori görögök a görög abaksz (tábla) szóból abakuszra keresztelt eszköz segítségével dolgoztak. Az alapműveletek végzésére alkalmas golyós számológép különböző változatai az egész világon elterjedtek, közismert például, hogy a szláv változatot, a szcsotit az orosz boltokban még a huszadik század végén is használták. A távol-keleti szóróban sem tűnt el teljesen, egyik példányát őrizzük gyűjteményünkben is: az élelmes Sharp cég - biztos, ami biztos - egy elektronikus zsebszámológéppel is egybeépítette (1980-as évek). A 17. század jelenti a fordulópontot a matematika- és az informatika történetében. A kora-újkori információrobbanás, a felfedezések, a gyarmatosítás, a hajózás ösztönözte „globalizáció" is megnövelte az igényt a kereskedelmi- és tudományos számítások iránt. Az első lépést az angol John Napier (1550-1617) matematikus tette meg, aki kidolgozta a logaritmusrendszert. Segítségével a szorzás összeadássá, az osztás kivonássá, a hatványozás szorzássá, a gyökvonás osztássá egyszerűsödött (1614). Számolóeszköze 1617-ben