Kossuth Lajos és a vukovár-fiumei vasút. Kossuth Lajos levelezése Franz Kreuter bajor vasútépítő mérnökkel 1846-1848 (2006)

2. A fiumei vasúttervek a reformkorban (Eperjesi László-Krámli Mihály) 7

visszalépése után már csak 9000 forint maradt, ami még a Vukovár-Károlyváros szakasz terveinek elkészítésére sem volt elegendő.

96 További csapást jelentett ifj. Szabó Pálnak a Kereskedelmi Társaság igazgatójának 1846 őszén lelepleződött sikkasztása, amely a reformtábor gazdasági vállalkozásait anyagilag megrendítette, erkölcsileg pedig kompromittálta. A sok felmerült akadály a korábbi elképzelések módosítását követelte meg. Az elsődleges cél az előmunkálatok elvégeztetése, és költségének fedezése volt, mivel az újabb országgyűlés időpontja egyre közeledett, másra amúgy sem maradt volna idő. Miután arra számítottak, hogy az ehhez szükséges viszonylag csekély összeget itthon is elő tudják teremteni, a külföldi tőke bevonásának problémájával csak a vasútépítés kamatbiztosításának esetleges törvénybe iktatása után kellett foglalkozniuk. A költségek fedezésére 100 ezer darab, 200 forintos részvényre való előzetes részvényjegyzést hirdettek meg (1 Ft befizetése egy részvény megvásárlására adott lehetőséget). Az 1846. november 15-i közgyűlésen Kossuth tartotta meg a választmány beszámolóját. Nem festett derűs helyzetképet, és elmondta, mennyi tennivaló van még hátra az országgyűlés 1847es megnyitásáig. A közgyűlés Kossuth beszámolóját tudomásul vette. Határozatban elutasították a fiumeiek késleltető indítványát, kötelezve őket a határozatok végrehajtására. Kimondták, hogy két mérnökkel végeztetik el a felmérést, a vasutat pedig a Dráva-völgyben vezetik. Kimondták azt is, hogy a vasút két tervezett szakasza közül a Vukovár-Károlyváros közötti terveinek azonnal hozzálát Franz Kreuter mérnök, akinek 1847 augusztusáig kell befejeznie munkáit. Kreuter munkáját egy vukovári választmánynak kellett ellenőriznie. A vukovári választmány elnöke Eltz Hugó gróf lett. A meghirdetett részvényjegyzés sikeresnek bizonyult, 1847 januárjában már több mint 8,5 millió értékű részvény volt lejegyezve. Természetesen kérdéses, hogy az előjegyzett részvények közül hányat fizettek volna ki ténylegesen is. Erre a választ azonban már nem tudjuk meg soha. Franz Jákob Kreuter (1813-1889) bajor építész és kultúrmérnök. Kreuter elsősorban építész volt, az utókor építészeti munkáit tartja számon. Legismertebb alkotása a bajor királyi udvar számára épített monumentális télikertje. Franz Kreuter neve az általunk ismert forrásokban először 1846 szeptemberében bukkan elő.

97 Tudjuk azonban azt, hogy már tavasszal tárgyalásokat folytattak vele, de akkor még nem tudta elvállalni a munkát.

98 A Kreutenal megkezdett tárgyalások valószínűleg még Kossuthnak a fiumeiek felé tett ígéiete alapján indultak meg. Kossuth ugyanis azt ígérte a fiumei választmánynak, amely ragaszkodott egy nemzetközi hírű mérnök alkalmazásához, hogy Keczkés személyének elfogadásáért mintegy cserébe, meg fognak bízni Keczkés mellett egy neves külföldi mérnököt is. Kreuter megbízása akkor vált égetően sürgőssé, amikor Hieronymi visszautasította a felkínált megbízást, és a vasúttársaságnak a tényleges mémökhiány mellett szembe kellett néznie a Széchenyi teremtette virtuális mémökhiánnyal is. 1846 őszére fel kellett ismerniük, hogy magyar mérnököt megbízniuk az adott körülmények között lehetetlen, és csak külföldi mérnök jöhet szóba. Kreuter tevékenységének 1847 júliusáig terjedő szakasza lényegében szinte csak Kossuth hozzá írt leveleiből rekonstruálható, mivel a Kreuter által írt levelek eddig az időpontig nincsenek meg. Kossuth Tóth Lőrincet bízta meg, hogy Bécsben tárgyaljon Kreuterral az ajánlat elfogadásáról, és bírja őt rá az ajánlat elfogadására.

99 Kossuth újabb levele szerint Kreuter mellett több Újhely 100-102. o. Kossuth - Tóth Lőrinc 1846. szept. 7. KMA Kossuth - Kreuter 1846. okt. 4. KMA Kossuth - Tóth Lőrinc 1846. szept. 7. KMA 33