Kossuth Lajos és a vukovár-fiumei vasút. Kossuth Lajos levelezése Franz Kreuter bajor vasútépítő mérnökkel 1846-1848 (2006)
2. A fiumei vasúttervek a reformkorban (Eperjesi László-Krámli Mihály) 7
más külföldi mérnökkel is tárgyaltak, de azok ajánlatát azért nem fogadták el, mert Kreuter kötelező érvényű ajánlatot tett. Más külföldi mérnökök ajánlatának említése Kossuth részéről valószínűleg blöff lehetett. Ezeknek ugyanis nincs nyoma a levéltárban. 10 ° Az amúgy is időzavarban lévő Kossuth ezzel a fogással akarhatta rávenni a döntést halogató Kreutert az ajánlat gyors elfogadására. Kossuth meg is fenyegeti Kreutert, ha nem dönt nyolc napon belül, akkor ajánlatát nem tekintik többé magukra nézve kötelező érvényűnek. A sietség oka részben abban keresendő, hogy Kossuth szerette volna, ha a Szávától a Sanfermo-féle vonalig húzódó szakasz tervei még abban az esztendőben elkészülnek. 101 Kossuth sürgetésére Kreuter rögtön válaszolt megküldve végleges ajánlatát és egy szerződés tervezetét. Kossuth a főbb pontokban elfogadhatónak tartotta Kreuter ajánlatát. Sajnos Kreuter ajánlatát nem ismerjük, csak Kossuth rá adott válaszából tudjuk részben rekonstruálni annak tartalmát. Ezek szerint Kreuter a munka - az előtervek komplett elkészítése - befejezését 1847 májusára vállalta, és 16.000 forintot kért érte (annak idején Sanfermo is ennyit kapott). Kossuth ezt elfogadta, sőt hajlandó volt három hónappal meghosszabbítani a határidőt, viszont 10.000 forint kauciót kért a mérnöktől, arra az esetre, ha nem készülne el határidőre. Erre azért volt szükség, mert a fizetési megállapodás szerint 1847 augusztusára havi részletekben már kifizetésre került volna a teljes, 16.000 forintos összeg. A megállapodásból kiviláglik, hogy a vasút Sziszek-Károlyváros szakaszának terveit a Sanfermo-féle tervezet alapján akarták elkészíttetni, e célból ezeket a terveket Kreuternek már korábban elküldték. 102 Amit bizonyosan tudunk a szerződésből, az a második pont, mely azt mondta ki, hogy elsőként a Száva-Károlyváros szakasz terveit kell elkészíteni. Az első pontot sajnos nem ismerjük, pedig Kossuth több esetben kissé ingerülten emlékeztette erre Kreutert. 103 Ez minden valószínűség szerint a határidőre vonatkozhatott. Azt is tudjuk még, hogy a segédszemélyzet kiválasztását - mint ahogy a kor vállalkozó-mérnökei esetében általános volt - teljesen Kreuterre bízták. 104 Kossuth kérte Kreutert, október végén, legkésőbb november elején látogasson el Pestre, hogy minden részletkérdésben megegyezhessenek, és személyesen kössék meg a szerződést, ne levélben. Ezt azért is kérte, hogy a november 15-i közgyűlésen bejelenthesse, Kreuter már megkezdte a munkát - ezzel biztosítva a részvényjegyzés sikerét. 105 Kreuter valóban Pestre utazott, a szerződést megkötötték, és Kossuth a november 15-i közgyűlésen bejelentette, hogy Kreuter megkezdte működését. Kossuth a következő levelében már a vasúttársaság főmérnökének nevezi Kreutert, és személyes beszélgetésükre is utal, ami bizonyítja, hogy a bajor mérnök valóban Pesten járt. 106 Kreuter, a szerződés megkötése alkalmával novemberben felvette díjának első részletét, 4000 forintot. 107 A műszerek beszerzése a vasúttársaság dolga volt. Kreuter a Reichenbach Intézetben készült műszereket kért, de Kossuth közölte vele, hogy egy pesti mester (Nusz, más helyen Nutz Antal) Természetesen ez még önmagában nem jelent semmit, hiszen a Kreuterral való kezdeti tárgyalásoknak sincs nyoma, mint ahogy nincsen meg Kreuter Kossuthnak küldött több levele sem. Azonban az valószínűsíthető, hogy ha léteztek is más ajánlatok, azok egyike sem volt komolynak tekinthető, hiszen a forrásokból világosan látszik, hogy Kossuthék két kézzel kaptak Kreuter után. 101 Kossuth - Kreuter 1846. szept. 24. KMA 102 Kossuth - Kreuter 1846. okt. 4. KMA 103 Kossuth - Kreuter 1847. márc. 19. KMA 104 Kossuth - ismeretlen kérelmező 1846. dec. 8. KMA 105 Kossuth - Kreuter 1846. okt. 4. KMA 106 Kossuth - Kreuter 1846. dec. 6. KMA 107 Kossuth - Kreuter 1847. aug. 30. KMA 34