Kossuth Lajos és a vukovár-fiumei vasút. Kossuth Lajos levelezése Franz Kreuter bajor vasútépítő mérnökkel 1846-1848 (2006)

2. A fiumei vasúttervek a reformkorban (Eperjesi László-Krámli Mihály) 7

A Wallau-jelentés megjelenése és a vasút országgyűlési tárgyalásának közeledte a triesztieket újabb offenzívára ösztönözte. Miután az országgyűlés kereskedelmi bizottsága az állami vasútépítés mellett nyilatkozott, de csak abban az esetben, ha egy évig nem akadna magánvállalkozó az építésre, rögtön egy trieszti társaság, élén Kari Bruckkal, 4 százalékos kamatgarancia mellett ajánlkozott az országgyűlésnek a Zalánkemén-Vukovár-Károlyváros vasút felépítésére. Az általuk tervezett vasút, Wallauéval ellentétben, lóvasút lett volna. Tervezetéből rögtön kitűnik, hogy valódi célja a Fiumei vasút építésének megakadályozása volt. Károly város és Fiume közé ugyanis egyáltalán nem tervezett vasutat, mondván, az túl drága és ott a Lujza út. Tervük szerint a megváltott Lujza út a társaság tulajdonába került volna. A trieszti társaság első lépésben a Sziszek-Károlyváros szakaszt akarta megépíteni, a vonal többi részének építését a távoli jövőbe utalta. A vasút el nem készülte esetére mindössze 50.000 forint bánatpénzt fizetett volna. Tervük világos volt: az engedély birtokában elhúzzák, vagy meg sem építik a vasutat, vagy ha megépítik, azt a trieszti vasúttal kötik össze. A Lujza út megszerzésével pedig halálos csapást mérhettek volna Fiumére, mivel olyan magasra srófolhatták volna az útvámot, hogy a kereskedelem mind a távolabbi Trieszt felé áramlik.

78 1844 májusában a fiumeiek is a nádorhoz és az országgyűléshez fordultak a vasút ügyében. Folyamodványukban elmondták, hogy a két irány (Pest, Vukovár) a vukovárit tartják fontosabbnak és szerencsésebbnek. Hivatkoztak az országgyűlés kereskedelmi választmányának fentebb idézett állásfoglalására is, és rámutatva annak az ellentmondásaira, állami építést elhatározó törvény meghozataláért folyamodtak, ráadásul úgy, hogy elsőként a Károlyváros-Fiume szakasz építését rendeljék el.

79 Aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a magánvállalkozás elsődlegessé tétele alkalmat adhat olyan vállalkozóknak, akik éppenséggel ezen összeköttetés megépülését akarják meghiúsítani - és itt konkrétan Bruck ajánlatára céloztak.

80 Fiume Pozsonyban tartózkodó követei május 22-én a következő javaslatot tették a Kapitányi Tanácsnak: a kereskedelmi választmány állásfoglalása és Bruck ajánlata miatt hagyjanak fel az állami építés követelésével, és alkalmazkodva a helyzethez, hozzanak létre Fiumében egy társaságot a vasút megépítésére, június 20-i határidővel. A követek Kossuth május 12-i cikkére utaltak, melyben az leleplezte Bruck valódi szándékai, és amelyben felszólította a fiumeieket: "Lépjenek fel vállakozókul; 5 perczent garantia mellett kapnak pénzt a külföldön akármennyit."

81 A vasúttársaságnak a követek szerint a következő kötelezvényeket tartalmazó javaslatot kellett benyújtania, hogy előnybe kerüljön a triesztiekkel szemben: A fiumei társaság részéről: 1. A Lujza út megváltása 2. A vasutat az országgyűlés által meghatározott irányokban építeni 3. Magasabb kauciót kell letenni, mint Bruck Bruck - Nádor és országgyűlés 1844. Prijedlozi 81. sz. 435-443. o. 79 Fiumei kereskedők - Nádor és országgyűlés 1844. május 446-451. o. "... con il piu profondo rispetto preghiamo, perche si dcgnino di stabilire graziosamente accio la questionata strada di fcrro venga costruita a spese pubbliche del Regno; e signamente quello, che la medesima venisse incominciata non gia vicino Essek o Vukovar, ma bensi tra Carlstadt e Fiume, ..." 80

U.o. 81 Kossuth: Mégis fiumei vasút. Pesti Hírlap 1844. máj. 12. 28