Kossuth Lajos és a vukovár-fiumei vasút. Kossuth Lajos levelezése Franz Kreuter bajor vasútépítő mérnökkel 1846-1848 (2006)

2. A fiumei vasúttervek a reformkorban (Eperjesi László-Krámli Mihály) 7

Az ország részéről: 1. 5, de legalább 4 %-os kamatgarancia - csak így lehetséges a külföldi tőke bevonása 2. A tarifa prefixálása, bár ez még megállapodás tárgyát képezheti 3. A vonal mindenképpen Vukovár és Fiume között vezessen Arra is kérték a létrehozandó társaságot, hogy mindenképpen emeljék ki a Bruck vállalkozásában rejlő veszélyeket, és mutassanak rá, hogy ők, a fiumeiek is ugyanúgy képesek mozgósítani a szükséges külföldi tőkét, mint a Triesztiek.

82 Fiumében napokon belül megalakult a társaság, melyet, mint láttuk, eredetileg Kossuth kezdeményezett. Június 5-én a társaság beadvánnyal fordult az országgyűléshez, melyben 5 %-os kamatgarancia mellett ajánlkoztak a vasútépítésre. Néhány nap múlva szerződési ajánlatot nyújtottak be, a májusban ajánlott főbb pontok alapján, Wallau műszaki terveire alapozva. Az építés idejét nyolc évben, a költségét 18 millió forintban határozták meg. Az ajánlat szerint 70 év után a vasút megváltás nélkül az állam tulajdonába került volna.

83 Az 1843-44-es országgyűlésen a fiumei vasút vitája 1844 október-novemberében zajlott. A megyék küldötteinek többsége, követutasításának megfelelően, támogatta a vasútépítést. Az alternatív irányok közül az alsótábla a vukovár-károly városi irányt tartotta kívánatosnak, azzal a kikötéssel, hogy a vasutat rögtön a Károlyvároson túl lévő, a Kulpa mentén lévő Brodig építsék meg. Hosszas vita után, az 5 százalékos helyett belenyugodtak a főrendek által ajánlott 3 százalékos kamatbiztosításba, de a kormány általi építés minden formáját elutasították. 1844. november 8-án a főrendek közfelkiáltással elfogadták az alsótábla harmadik üzenetét, és rögtön elkészítették a felírást és a törvényjavaslatot, melyet még aznap felküldtek az uralkodónak. Királyi válasz azonban nem érkezett, a nem hivatalos magyarázat szerint a törvényjavaslat felküldése elkésett. Az országgyűlés által jóváhagyott szövegből tehát nem lett törvény.

84 Az országgyűlés eredménytelenül való bezárása után 1845-ben megkezdődtek a gyakorlati lépések a fiumei vasút érdekében. 1845 elején a nádor, a fiumei vasút törvénybe iktatásának elmaradása miatt felszólította Fiume kormányzóját, hogy jelentse, ha társaságok az országgyűlés által megállapított feltételek mellett vállalkoznak a vasút megépítésére. A felszólítás hatására Fiume város Kapitányi Tanácsa 1845. január 13-án elküldte a Nádornak és a Helytartótanácsnak Wallau tervezetét.

85 Kiss Pál kormányzó kidolgozott egy szerződéstervezetet a Vukovár-Fiume vasút építéséről, melyet 1845. február 4-én mutatott be a Kapitányi Tanácsnak. E tervezet gyakorlatilag a fiumei társaság 1844 júniusi ajánlatán alapult, tehát egyértelműen annak kedvezett.

86 A ajánlattevő társaság ezután 1845. február 18-án formálisan is társasággá alakult. 1845. április 19-én a másik végponton, a szlavóniai Szerem megyében, Vukováron megalakult a második társaság. Bruck is ismét előlépett egy Sziszek-Károlyváros vonal tervévei.

87 Fiume követei - Kaptányi Tanács 1844. máj. 22. Prijedlozi 87. sz. 451-453. o. 83 Mki III. 360-362. o., 366-368. o. 84 Az országgyűlési vitáról bővebben: Gergely 61-87. o. 85 Kapitányi Tanács - Nádor és Helytartótanács 1845. jan. 13. Prijedlozi 98. sz. 468-479. o. 86 Progetto di legge relativo álla costruzione della strada ferrata da Vukovár sino al Littorale Ungarico. 1845. febr. 4. Prijedlozi 99. sz. 482-485. o. Ez szó szerint törvénytervezetet jelentett, de tartalma szerint inkább szerződéstervezet volt. 87 Bruck - Zágráb megye 1845. máj. 30. Prijedlozi 104. sz. 489-490. o. 29