Kossuth Lajos és a vukovár-fiumei vasút. Kossuth Lajos levelezése Franz Kreuter bajor vasútépítő mérnökkel 1846-1848 (2006)

2. A fiumei vasúttervek a reformkorban (Eperjesi László-Krámli Mihály) 7

Az előmunkálatok sikeresen befejeződtek, de a vasúttársaság építési engedélyt még nem kapott, így az Építési Fő igazgatóság Hieronymit és a hozzá beosztott mérnököket visszarendelte a Duna térképészet munkálataihoz. A pozsony-nagyszombati lóvasút igazgatósága 1838. július 3án keltezett levelében fejezte ki elismerését és köszönetét Hieronymi Ottó Ferencnek mérnöki teljesítményéért. „Bensőségesen indíttatva érezzük magunkat, hogy Önnek ezennel nyilvánosan köszönetet mondjunk eddigi nagymértékű erőfeszítéseiért, odaadásáért, és a kapott tervkészítési feladat szerencsés megoldásáért ...Ennek annál inkább örülünk, mivel az ország... első hazai vállalkozását a haza egy fia tervezte, idegennek nem kellett azt a helyszínre alkalmaznia...".

38 A levél megemlíti az „alárendelt császári térképész mérnökök" közül Lechner Gyula, Reitter Ferenc, Rauschmann Gusztáv és Perleberg Gusztáv nevét, akik tevékenységéért szintén köszönetet mond az igazgatóság.

39 A Helytartótanács 1839. március 6-án adta ki az építési engedélyt az Első Magyar PozsonyNagyszombati Vasúttársaságnak. Az azonnal megkezdődött építkezést mindvégig Hieronymi Ottó Ferenc vezette. A társaság kérelmére az Építési Főigazgatóság 1839. május 7-én Hieronymit és mellé beosztva Lechner Gyula és Wolfram mérnököket a Pozsony-nagyszombati vasút építésének befejezéséig véglegesen erre a munkára rendelte ki. A Pozsony-Szentgyörgy közötti első rész 1840. szeptember 27-én, a Szentgyörgy-Bazin közötti szakasz 1841. július 30án nyílt meg. Az építkezés pénzügyi nehézségek miatt elakadt, Hieronymit 1842 augusztusában a Helytartótanács a Béga csatorna munkálataihoz rendelte. A vasútépítés csak 1844-ben folytatódott. A Bazin-Cifferi szakaszt 1845. december 21-én, a Cifferi-Nagyszombat közötti részt 1846. június 1-én adták át a forgalomnak. Hieronymi Ottó Ferenc mérnöki tevékenységével kapcsolatban rendelkezésünkre áll olyan forrás - a Pozsony Nagyszombati Vasút Igazgatóságával 1844-ben kötött öt oldalas, német nyelvű szerződése -, amely arra utal, hogy a polgári jogrendszer hiányában a tőkés vállalkozónak lehetősége nyílott a megállapodások, megkötött szerződések büntetlen felrúgására. Az első vasutak építésénél a vasúttársaságok igazgatósága és az építést vezető mérnökök között igen gyakran nézeteltérések támadtak a vasút megépítésének műszaki és pénzügyi kérdéseit illetően is. Hieronymi többek között 1842-ben ezért is hagyta abba tevékenységét a PozsonyNagyszombati Vasút építésénél. Hieronymi Ottó Ferenc 1844 áprilisában már nem mint az Építési Főigazgatóság kiküldött alkalmazottja, hanem szabadon szerződő vállalkozóként folytatta a Pozsony-Nagy szombat Vasút időközben elakadt építkezését. Az aláírók által „megváltozhatatlannak" minősített szerződés hét pontja azért is érdekes, hogy vállalkozó mérnökként, a korábbi rossz tapasztalatok birtokában milyen feltételeket támasztott a vasúttársaságnak és mit kötött ki magának. Először is teljes önállóságot követelt. „A szükséges műszaki személyzet" egyedül neki legyen alárendelve és műszaki kérdésekbe senki ne szóljon bele. Építési igazgatói cím illesse meg, a társaság igazgatóságának ülésein állandó helye és szavazati joga legyen. Követelte azt, hogy a családjától ne kelljen távol élnie: az igazgatóság Pozsonyban megfelelő helyen béreljen lakást számára, 38

KMA Okmánytár 1777/35 39 Lechner Gyula (1817-1881), Lechner József építési igazgató fia. 1836. január 26-án kapott mérnöki oklevelet az Institutum Geometricumban. - Reitter Ferenc (1813-1874). 1835. július 10-én kapott mérnöki diplomát az Institutum Geometricumban. A század második felében Budapest városrendezésének irányítója. - Rauschmann Gusztáv (1815- ?) 1837. április 6-án kapta mérnöki oklevelét az Institutum Geometricumban. - Perleberg Gusztáv (1815 - ? ) 1837. április 4-én kapott mérnöki oklevelet szintén az Institutum Geometricumban. 19