Kossuth Lajos és a vukovár-fiumei vasút. Kossuth Lajos levelezése Franz Kreuter bajor vasútépítő mérnökkel 1846-1848 (2006)
2. A fiumei vasúttervek a reformkorban (Eperjesi László-Krámli Mihály) 7
nyomvonalának részletes szintezését és az egyéb, a kivitelezést megelőző előmunkálatokat a Társaság költségére végezze el." 34 Hieronymi Ottó Ferenc Vásárhelyi Pál mellett a reformkor másik kiemelkedő munkásságú mérnök egyénisége, a reformkor szinte valamennyi jelentősebb vízszabályozási és vasútépítési munkáinál szerepet kapott. 35 Az Építési Főigazgatóság utasítására Hieronyminek és Lechnernek előzetesen tanulmányoznia kellett a Kaiser Ferdinands Nordbahn-t és a linz-gmundeni lóvasutat vasútépítési tapasztalatok szerzése céljából. A Helytartótanács egyébként felismerte, hogy hamarosan nagy kereslet támadhat vasútépítéshez is értő mérnökökben. Kecskés Károly és Arnold Antal mérnökök az Építési Főigazgatóságtól 1839 júliusában megbízást kaptak, hogy Németországban, Belgiumban és Angliában tanulmányozzák a vasútépítést Az Építési Főigazgatóság 1837. július 11. én három fiatal mérnökét - Reitter Ferencet, Rauschmann Gusztávot és Perleberg Gusztávot - is kirendelte a Pozsony-nagyszombati vasút előmunkálataihoz, akik munkájának irányítását 1837. augusztus 10-én vette át Hieronymi. Őket tekinthetjük az első magyar vasútépítő mérnököknek. Magyarország első és egyetlen távolsági lóvasútját úgy tervezték és építették, hogy átalakítható legyen gőzüzemű vasútnak is, ez 1873-ban következett be. 36 A vasút tervei igen rövid idő alatt, 1837 augusztusa és 1838 januárja között készültek el. Hieronymi tudományos alapossággal és vasútépítési tapasztalatok hiányában is nagy hozzáértéssel oldotta meg a legelső állandó magyarországi vaspálya megépítésének műszaki feladatait. Az előkészületi munkálatokról Hieronymi részletesen beszámolt a vasúttársaság részvényeseinek 1838 január 22-én tartott alakuló közgyűlésén. Nyomtatott, németnyelvű jelentésének mellékleteként tette közzé a vasút „Situations Plan"-ját, azaz színvonalas térképét, amely feltüntette a vasút nyomvonalát, hosszszelvényét és a pálya lejtési adatait. (Ehhez, pl. előzetesen teljes topográfiai felvételt kellett készítenie Pozsony és Nagyszombat között.) 37 34 KMA Okmánytár 1777/33 és 34. " Hieronymi Ottó Ferenc 1803-ban Győrött született és tanult, majd a pesti egyetemen, az Institutum Geometricumban 1823. december 1-én geometeri (földmérő) oklevelet kapott. Bizonyítványt szerzett hidrotechnikából, felső mennyiségtanból, közgazdászatból és térképészetből is. Mérnöki oklevelét 1824. Február 20-án hirdették ki Győr vármegye ülésén. Már 1822 óta mérnöki munkát végzett Győr városa és a vármegye részére, a rajziskolában is tanított. 1827. április 15-én az Országos Építési Főigazgatóság szolgálatába állt. A Duna térképészeti munkálatoknál előbb un. „figuráns mérnök", majd 1829-től igazgató mérnők. A Duna szabályozási munkálatoknál Vásárhelyi Pál munkatársa és helyettese, majd Vásárhelyi halála után, 1846-tól utóda. 1842-ben az elakadt Béga csatorna munkálatoknál ideiglenes igazgató mérnök. 1837-1841 majd 1844-1846 között a Pozsony-nagyszombati lóvasút tervezője és építője. Ezt követően Hieronymi lesz az Építési Főigazgatóság első számú szakértője vasúti ügyekben. 1848-ban gróf Széchenyi István a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium vasútépítési osztályának vezetőjévé nevezi ki. 1849-ben igazgató főmérnök, rövid ideig Görgci hadtesténél hadmérnökként is működött. A szabadságharc leverése után vizsgálat indult ellene, amelyben végül is felmentették, de korábban, a mérnöki tevékenysége során a Al-Dunán szerzett betegségei és az Újépületben elviselt vizsgálati fogság következtében 1850. április 30-án meghalt. 36 Kohn, Ignacz: Eisenbahn Jahrbuch der Österreichisch-Ungarischen Monarchie. Fünfter Jahrgang. Lehmann u. Wentzel, Wien, 1972. 334-339. o. - Kaufmann Samu: A második magyar vasút. A Magyar Mérnök- és Épitész-Egylet Közlönye. 1895. Évi XXIX. Köt. 294-300. o. - Dr.Mészáros Vince: Az első állandó közforgalmú magyar vasút. Közlekedési Közlöny, 1963. Évi 46. Sz. 768-772. o. 37 Protocoll 40. o. és KMA Térképtár 3842. 18