Kossuth Lajos és a vukovár-fiumei vasút. Kossuth Lajos levelezése Franz Kreuter bajor vasútépítő mérnökkel 1846-1848 (2006)

2. A fiumei vasúttervek a reformkorban (Eperjesi László-Krámli Mihály) 7

Vargha János munkája a vasutakról nem maradt visszhang nélkül. A csatornákkal szemben a vasutak előnyeit hangsúlyozó következtetései a már nevesnek számító mérnök, Vásárhelyi Pál kemény és kioktató bírálatát váltotta ki, aki nem ismerte fel és egyben el a vasutak jövőjét a csatornákkal szemben. „...Hogy a vasutak a csatornái és folyó vízi közösülés felett az elsőbbséget általában elnyerjék, gondolni sem lehet -írta a Tudományos Gyűjtemény 1830. Évi IX.kötetében - ...még távol vagyunk azon időktől, amelyben a vasútra is mint kereskedést előmozdító eszközre a Status figyelmét vethetné." 1828-ban, Vargha János könyvének megjelenése évében, Vásárhelyi Pál és mások többek között azért sem ismerték fel a vasutak jövőjét a vízi szállítással szemben, mivel csak az 1830-ban megnyílt Liverpool Manchester Vasút bizonyította be végleg a kortárs közvéleménynek és a mérnököknek is a gőzüzemű vasút hatalmas műszaki és gazdasági előnyeit. Magyarországon a vasutak iránti bizalmat nem erősítette, hogy az 1827. augusztus 20-án üzembe helyezett ún. pest-kőbányai próbavasút, amely lebegő vasút volt és lovak vontattak, szerencsétlen vállalkozásnak bizonyult. Építését, vasútépítéshez értő mérnökök és munkások hiányában, katonák végezték. A lebegő vasút - Henry Robinson Palmer angol építőmester szabadalma, amelyet Johann George Bodmer (1786-1827) továbbfejlesztett -a későbbi fuggővasutak őse. A 7,6 km hosszú, Kőbánya és Pest között építőanyag fuvarozására - próbavasútként - megnyílt vonalat a konstrukció műszaki tökéletlensége és gyatra kivitele miatt hét hónap elteltével be kellett szüntetni. A fából készült pályát 1828 márciusában elbontották.

31 A hazai vasútépítkezések megindulás váratlan és élénk keresletet jelentett a mérnöki munka iránt, mémökhiány állta elő. Az első magyar vasút, az 1838 január 22-én megalakult PozsonyNagyszombat Első Magyar Vasúttársaság („Die Erste Ungarische Pressburg-Tyrnauer HolzEisenbahn") Sina György báró közbenjárásával Mathias Schönerer (1807-1881) mérnöktől, a linz-gmundeni lóvasút építőjétől kért szakvéleményt a vasút megépítésének lehetőségéről. Schönerer szakvéleményében a pozsony-nagyszombati vasút megépítését műszakilag lehetségesnek nyilvánította, de a tervezést és az építést nem vállalta.

32 A társaság 1837. július 5-én a Helytartótanácstól kért mérnököket az előmunkálatokhoz, a tervek és a költségvetés elkészítéséhez, valamint a vasút megépítéséhez.

33 Az Országos Építési Főigazgatóság 1837. május 19-én a legmagasabb mérnöki napidíjjal (öt forint) Hieronymi Ottó Ferenc Duna térképező igazgató mérnököt és mellé beosztva Lechner Gyula mérnöksegédet (három forint napidíjjal) küldte ki azzal a feladattal, hogy „...a vasút 31 Edvi Illés Aladár: Apest-kőbányai próbavasút. A Magyar Mérnök- és Épitész-Egylet Közlönye. 1895. Vi. és VII. sz. 217-223. És 264-270. o. - A vasút fa- és vasanyagának nagyobb részét a Lánchíd építésénél használták fel, kisebbik részét gróf Széchenyi István vette meg tűzifának. A vasút iránti átmeneti bizalomvesztést, az erkölcsi kárt, amelyet a vasútépítésnek a pest-kőbányai próbavasút kudarca okozott, érzékelteti Széchenyi egy későbbi megnyilatkozása Kossuthtal folytatott hírlapi vitájában. „A próba ha nem sikerül is, nem árt - mondják. Hanem én azt hiszem, ha sokat próbálgatunk, ami nem sikerül, az többé nem lesz próba, hanem lesz tétova, ez pedig már árt: útját vágja a helyes vállalatnak és úgy járunk vele, mint a pest-kőbányai vasúttal." Széchenyi István összes müvei. VI. k. 692. o. Hírlapi vitája Kossuth Lajossal. (Fontes Historici Hungáriáé aevi recentioris) 32 Protocoll der am Január 1838 abgehaltenen ersten Generalversammlung der Presburg-Lyrnauer Eisenbahn-Actionare Bericht über die Vorarbeiten zur Erbaung der Pressburger Tyrnauer Eisenbahn. Pressburg. 1838 1. o. 33 KMA Okmánytár 1777/31 17