Kossuth Lajos és a vukovár-fiumei vasút. Kossuth Lajos levelezése Franz Kreuter bajor vasútépítő mérnökkel 1846-1848 (2006)

8. Francz Kreuter tervezete (magyar szöveg, Ujhely Géza utánközlése) 115

dagad és a magas töltés néhány forgalmas utat metsz. A vidék igen művelt és népes és közelben vannak nagy népdús helyek. A vasút kedvező vonalban húzódik a Gergyevác-völgyben Gakovo, Topolovica, Mali-Gergyevác, Vlaska, Kovacsica stb. érintésével. A terep a turcsevicspoljai és kovacsicai századokhoz tartozik. Topolovicánál IV. oszt. állomás terveztetett, mert ott tartalékállomás kell a vízválasztói átme­netre és itt folynak össze sok népes szomszédközség útjai. Kovacsicánál is IV. oszt. állomás létesül, mivel ez század helye és gyülhelye a népes környezetnek. Ezen vidéken, valamint a Határőrvidéken fölötte szükséges, hogy a munkások elhelyezése és élelmezése végett a szüksé­ges intézkedések az építőigazgatóság részéről elrendeltessék. Ezen osztály nyoma majdnem végig értéktelen telkeken vezet. II. osztály: Veliki Gergyevác-Plosica, 8200° hosszú. A vasút ezen osztályban szintén igen ked­vező terepen vezet minden műszaki nehézség nélkül. Sok nagy, népes hely érintetik, Szlovinszka, Kovacsica, Orlovác stb. Ez a Határőrvidéknek leggazdagabbika. Az átszelt terep a kovacsicai, racsai és bereki századokhoz tartozik. Plosica előtt a Csezme hidaltatik át és elhagyatik a szt.-györgyi ezred vidéke, belépünk a varasd-körösi ezredvidék bereki századtere­pébe. A megszerzendő terep erdő, szántó és néhány rét. Amint a Csezma 12° híddal átlépetett, a vasút elhagyja a Csezmavölgyet, hogy a miklósi őshegyékhez közeledjék, miáltal rövidebb és a fentiek szerint előnyösebb vonal kopható. Bereknél már 1 mfdre van jó kavics. ///. osztály: Plosica-Krizsice, 6800° hosszú. A vonal ezen osztályban is kedvező terepen, cse­kély értékű telkeken és erdőn visz. Rosica jelentékeny hely és a Magyarországból Törökor­szágba vezető főúton fekszik, nagy forgalma van és mindenesetre3 a határvasút legjelentéke­nyebb helye leend, mert körülbelül középen van, ahová a Határ összes termelői egyenlő távolban vannak termékeik értékesítési helyétől, mivel itt is a vágómarha-nagy forgalom van egyrészt Törökország felől, másrészt a vidéken kivitelre tenyésztetik, ezért marhaistálló előirá­nyoztatott. Környékén sok népes és jómódú hely van, VA mfdre van Belovár. A talaj nagyobb­részt értékes téglaanyag és a vidék fadús. A vasút, mely a Csezmaáthidalással a körösi ezred vidékébe jutott, a bereki és ivanskai századok terepére vonul. Plosicán kívül Szredszka, Berek, Ivanska, Krisice stb. érintetnek. A vonal nagy része a Martinska kincstári erdőn megy át és a Martinska-patakot követi leginkább, mely rendetlen folyásával a völgyet kígyózza. Építés előtt kell azt szabályozni, mert rövid úton tizenegyszer kell átszelni. IV. osztály: Krisice-Grabovnica, 6000° hosszú. Innét a nyom völgye szűkül és a vonal néhány­szor erősen ível, azonfelül jobban emelkedik. A vonal vezetése itt igen nehéz volt, mert soká kísérleteztetett alagút nélkül a nyomot keresztező hegyeket áthágni. Sok kísérlet és számítás után a tervben feltüntetett vonal találtatott, mely a martineci hegyekbe húzódik és Imlós mögött ívben, melynek egyik fele 400°, másik 500° sugarú vonal a hegyeken át. E helyt 196° hosszú alagút kell, melynek feneke az általa kivájt hegy legmagasabb pontja alatt 90' van. Az alagútki­járat után igen esélyes terepen vezet a vonal, több jelentékeny műtárgy kell majd. Az alagút kettős nyomra van szerkesztve és két vágány van előirányozva. Érdekes volna még egy vonalat részletesen felvenni, mely lombhulláskor mutatkozott, a martineci hegyoldalon, Martinec és Miklóstól jobbra. Erre rövid volt az idő. Amint ezen harmadkori képződményű hegyeket a vasút átlépte, őshegyvidékre ér, ahol kavics, legjobb építőhomok, gránit, mész, tuff- és homokkő van. Innét folyik a Grabivnica patak a Csezmába, amelynek völgyében leginkább húzódik a vonal. Ezen patak valamint a túloldali Martinska építés előtt szabályozandók több helyen. A vonal az ivanskai és csezmai századkö­rökön megy. Martinecnél tartalékállomás mozdonyszínnel terveztetett a hegyhágó miatt. A 123

Next

/
Thumbnails
Contents