Kossuth Lajos és a vukovár-fiumei vasút. Kossuth Lajos levelezése Franz Kreuter bajor vasútépítő mérnökkel 1846-1848 (2006)

8. Francz Kreuter tervezete (magyar szöveg, Ujhely Géza utánközlése) 115

Berzojai hegyen keresztül kisebb alagutat létesíteni és innét a vonalat a Grebenzavölgyön át Nevinec fölött a Csezmavölgybe vezetni. Ezen vonalat nyomoztuk. Míg a Zágráb és Vukovár felől a Határ felé lejteztek és felvettek, többször volt alkalmam a Határban a vidéket megfigyelni és azt találtam, hogy e nyomozott vonal nagyon ki volna téve árvíz elöntéseknek, hogy az egész vonalon Horvátországig sem kavics, sem kő nincsen, hogy leginkább rétvölgyeken át halad, amelyek- mint azt az ezredes uraktól hallottam nehezen megválthatók, még tán ki sem sajátíthatók és hogy már Pisanicánál végződik azon vidék, hol a fa úgy szólván értéktelen, hanem, minél messzebb megyünk, annál inkább drágul. Ez további vizsgálatokra bírt, míg végre júliusban szerencsésen találtam meg azt az átmenetet, mely a tervben részletesen kidolgozva és előirányozva van. Leírás. Az első rész szerint a vonal Verőczéből szép széles völgyben Razboistén át a Határba vezet Gakovo felé. Az összes vizsgált vonalak között ezen vonal következő előnyöket és megtakarításokat nyújt: A legrövidebb vonal. Átlagos iránya majdnem egyenes, alagútja csupán 210° hoszszú, a leásásból nyert anyag teljesen a töltésekbe kell, a kijáratnál lévő vidék mely a Száva vidékére vezet, a Gyergyevác-patak áradásainak ugyan ki van téve, de forrása nincs itt és a völgy már oly széles, hogy ily elemi események a vasútra minden kár nélkül elmúlnak. A kivájandó hegység belseje homokkő és a vonal a határba való belépésénél jól művelt, igen termékeny és népes vidéken vezet, mely utónövésü erdőkkel bír, Berek és Miklós vidékén őshegyre talál, melyben a legjobb kavics, gránit, mész és homok tömegesen találhatók minden nehézség nélkül egészen Martinec vidékéig 25.000° hosszra, amint alább részleteztetik. Ezen vizsgálat rendkívül nehéz volt, mert a hegyeken őserdők vannak, hol kevés út van, maguk a vadászok sem igazodhatnak és sem térképek, sem tervek, melyek csekély részben is tájékoztatást nyújtottak volna, nem léteztek. Találomra kellett mindig vonalat húzni tájékozás végett és ezek után lehetett csak a nyomot meghatározni, rendkívüli időveszteséggel és költséggel. A körösi és szentgyörgyi határezredek ezredesei felvilágosításai szerint a nyomra vonatkozólag különösen kellett ügyelni, amint csak lehetséges, hogy I. Epületek kíméltessenek. A meghatározott vonal szerint Gakovo községben 1 ház, községben 1, Orlovácon 2 és Prodvaniban 1 volnának lebontandók községbeli ház és az orlováci kettő megkímélhetők, de a prodvaniit meg kell váltani. 2. A rétek kímélendők, mert a határtörvény szerint az udvari hadi tanács határozata folytán a határőrtől minden telek elvehető egyenérték ellenében. Minthogy pedig sehol sincsenek kincstári rétek, nem ajánlható fel egyenérték. Emellett minden háznál csak kevés rét van, hogy e tulajdon a tápállag veszélyeztetése nélkül nem csökkenthető. Ellenben szántóknak kevés értékük van, éppúgy a kincstári erdők könnyen engedhetők át vasúti célokra. Ezen fontos felvilágosítás irányadó volt rám nézve és a fent részletezett hiányokon kívül ez indított arra, hogy a nyomozott vonalat a Csezmavölgybe vezessem és az alább leírtat válaszszam. A megmunkálandó talaj az egész határon át nehéz agyag. /. osztály: Gakovo- Veliki Gyergyevác, 8758° hosszú. A Dráva és Száva vízválasztóján át vezető alagút félig a verőcemegyei verőczei uradalomban, félig a varasdi határőr szt.-györgyi ezredében van. Az alagút leírása a szlavóniai részben van. A Gyergyevác-patak völgye, mely a Csezmába folyik, sokkal mélyebben fekszik, mint a felmenet völgye, ezért kellenek mindjárt az alagút-kijaratnál nagy töltések, az anyag ezekhez oldalról veendő. Ezen töltésekbe való mindjárt több nagy műtárgy: hidak, útáthidalások, ártári hidak, mert e völgy pataka gyakran erősen 122