Kossuth Lajos és a vukovár-fiumei vasút. Kossuth Lajos levelezése Franz Kreuter bajor vasútépítő mérnökkel 1846-1848 (2006)

8. Francz Kreuter tervezete (magyar szöveg, Ujhely Géza utánközlése) 115

némi nehézséget okoz a nyomvezetésben, mert a fennsíkokat kellett megkerülni, továbbá egy ex voto felállított kápolnát, az úgynevezett kőkeresztet. A kimenetnél a pályaudvaron túl nem szép vonal mutatkozott, mely azonban kikerültetett, és Miksa főherceg ő fenségének legmagasabb rendelete folytán oly vonal lett jóváhagyva, mely a fennsíkot átvágja, miáltal a kis ívek, melyek az első tervben voltak, kiküszöböltettek; csupán csak az köttetett ki, hogy árok ne készíttessék s ez könnyen eszközölhető, mert a pálya magasságának a fennsík síkjának magassága vétetett fel. A pályaudvar az eszék-vukovári út mellett fekszik. A nyom sík vidéken, a Pejacsevics grófi kert mögött Rétfalu mellett Kravicába és Ságba vezet, ahol néhány Karasicafolyószabályozáson kívül egy híd is létesítendő leend. Ezen vidék el van árasztva álló vizekkel, ezért kell a folyószabályozást az építés megkezdése előtt elkészíteni, a vizet levezetni, hogy száraz talajt kapjunk. A szükséges feltöltési anyag egyes izolált magaslatokból nyerhető, melyek a vonal mellett ezen mocsarakban vannak. Innen a vonal minden nehézség nélkül Valpóig vezet, a talaj szilárd agyag és a nyom szántókon, legelőkön és erdőkön át vezet. III. osztály: Valpó-Sogác-Miholác, 12.000° hosszú. Valpó szép, jelentékeny mezőváros, központja nevezetes helyeknek a hegység mellől, mint Masic, Podgorács és Fericsanca. A Dráván átkelés van, ezáltal e helyt nagy forgalom van, a népes és müveit túloldali magyar vidékekkel. Valpó és a következő Sogác, Miholác állomások lesznek főeladási helyei a túloldali terményeknek, melyeknek más útja nincsen. Valpónak 2500 lakosa van. E helyt III. oszt. állomás létesül, úgy szintén egy Karasica-híd. Innen túl a talaj homokos és könnyebben megművelhető, mint az előző állomásokban. Téglaanyag mindenütt van, de kavics nincs. Ezt rossz utakon messziről, rengeteg árakon kellene beszerezni. Ez okból tanácsos volna a helyt, hol a fa oly olcsó, az első vágányt Vukovártól Csadjavicáig hossztalpakra fektetni, hogy a kavics nélkülöztessék, míg egymásután, mint visszterhet azt lassankint pótolni lehetne, míg az első talpfák elrothadnának. Ezen osztály a kedvezőbb talajviszonyokkal bír az egész vonalon és majdnem síkban halad Sogác-Miholácig Cenkovcén át, ahol a Karasica szabályozása és egy 9' hosszú íves függő híd szükséges. IV. osztály: Sogác-Miholác-Rácz-Miholác, 22,000° hosszú. Sogác—Miholác nagyközség, 3000 lakossal. Itt van átkelés a Dráván, mely Szlavóniából sűrűen mint legrövidebb út használtatik Pécsre. Továbbá ide torkollik az orahovicei, nasicei és pozsegai út. E helyt II. oszt. állomás terveztetett, marhaistállóval, mert itt gyűjtik az elszállításra szánt Dráva túlparti csordákat. Innen, a Dráva átkelése után, csak egy órára van a szép és látogatott fürdő, Harkány, Siklós mellett. A talaj e helyt homokos és könnyen munkálható, van azonban a vonalon néhány futóhomokos domb is. Miholácon túl az erdőnél róna húzódik, melytől jobbra Viljevo falu van, egészen Csadjavicáig és Senkovceig és e róna mellett van a Karasica völgye. Célszerűnek tűnt e helyt a nyom vezetése, ha a helyi kutatások ki nem derítik, hogy éppen ezen kedvezőnek látszó terep sok és nagy árvizeknek van kitéve, gyakran 8' magasan. Ezért vezettetett a vonal a dombokon át, melytől Viljevo balra esik és innét lehetőleg egyenesen Csadjavicára. Viljevón túl leginkább őserdőkön vezet a nyom és rendkívül nehezen volt megállapítható, mivel gyakran mocsarakra akadtak, melyeket kikerülni kellett, a levegő nagyon egészségtelen volt és sehol sem látszott magassági pont irányítás céljából. Kétszer szeli a Moslavina és Csadjavica közti feneketlen utat. Moslavica nem vétetett a közvetlen nyomba, mert az egyenestől nagyon is eltér jobbra. Csadjavina nagyközségnél IV. oszt. víz- és kitérő állomás terveztetett. Csadjavicán túl a vonal elhagyja a prandaui uradalmakat és a Lippe hercegi Virije uradalomba ér. Itt ugyanazon eset volt, mint fent, hogy balra róna van, mely szintén ki van téve az áradásoknak, holott jobbról dombos, tisztán futóhomokos talaj van. Több vonal kíséreltetett és ezek közül legelő117