Kossuth Lajos és a vukovár-fiumei vasút. Kossuth Lajos levelezése Franz Kreuter bajor vasútépítő mérnökkel 1846-1848 (2006)

8. Francz Kreuter tervezete (magyar szöveg, Ujhely Géza utánközlése) 115

Franz Kreuter tervezet magyar szöveg (Újhely Géza után közlése) Vukovár-fiumei vasút I. rész. Szlavóniai vasút, 79,949° hosszú. Ezen vasúttervezet kezdőpontja a Duna melletti Vukovár volt, nyoma a Dráva völgyében vezetett a Száváig - Sziszek érintése nélkül - és innét Károlyvárosig. Program szerint az első feladat ezen pontok közötti legegyenesebb vonalat megkeresni, amennyiben ez a talajviszonyokra, az elfoglalandó terület értékére, a kultúrára és az ország népesedési viszonyaira nézve előnyösnek és gazdaságosnak találtatnék. Mert az egyenes vonal mindig a legelőnyösebb. De gyakran gazdaságos, ha az egyenestől eltérünk - néha sokkal hosszabb vonalakkal - ha ezáltal terepnehézségek, költséges kisajátítások elkerülhetők és népesebb ipardús helységek a vonalba vonhatók. E célból kellett kereskedelmi és statisztikai vázlatot elkészíteni, hogy a lővonal meghatározható legyen. A tervezett vonal Szlavónia és Horvátország leggazdagabb és legdúsabb vidékét szeli. Az ország meglehetősen jól van müveive, terjedelméhez képest azonban kevés megmunkált földje van, ezért még sokkal nagyobb termelésre képes. Lakosai gazdagok és jómódúak, nincs szegénység, különösen Szlavóniában és a határon és e helyt mihamarább csodás fejlődés várható, ha a létesítendő közlekedési eszközök folytán a lakosság belátja, hogy a földben nyugvó nagy gazdagságát értékesítheti és élvezheti. Túl a Dunán és Dráván kiválóan művelt országrész van magyar lakókkal erősen benépesítve, kik a mezőgazdaságban a szlavóniaiakat túlszárnyalják. Ha tehát a vasútállomásokon hetivásárok rendszeresíttetnek a termények eladására, akkor a túlparti lakóknak terményeik értékesítésére nagy tér nyílik különösen a kistermelők részére és a vasút közlekedése nagy tápot nyer. A déli határon levő tartományok Pozsega megye és a szlavóniai határőrvidék kevésbé vannak művelve, de a jelenleg teljesen hiányzó közlekedési eszközök létesítése ezen vidékekre is jótékony hatást gyakorol, lakóit iparra és termékeik szaporítására serkenti, ha előnyös és biztos elhelyezést kapnak kisebb mérvű termékeikre is. A Dráva völgyén vezető nyom az egyetlen helyes ipari és közgazdasági tekintetben. Ez szeli át a nagy és népes országrészt, melynek kétoldalt levő vidékei nagy távolságra rég óhajtott elhelyezési utat nyernek. Ezáltal emelkednek a jólét, a telek értéke és biztos alapot nyújt a közvagyon megszerzésére és elhelyezésére. Csakis közlekedési eszközök kellenek ezen szép országnak, hogy a kistermelő is árusíthassa termékeit a vásáron, nehogy kénytelen legyen azokat uzsorásoknak nevetséges árakon eladni, a melyek a termelési költséget is alig fedezik. A drávai hajózás csak lefelé érvényesül, a dunai és szávai a nagy kereskedelemé, de sehol sem látni kis járműben vitt terményt. De a nagykereskedelem is lényegesen nyer, ha biztos helyeken a termelőktől vesz és nincs kényszerítve áruit közvetítők útján fáradságosan összegyűjteni, azokat úttalan vidékekből központba szállítani, a hol azokat gyakran harmadik vagy negyedik kézből kapja. Ezen előadásból világos, mily keveset élvezhetett az őstermelő eddig szorgalmának gyümölcséből. A szép Magyarország a világ legtermékenyebbikei közé tartozik. De könnyű és jutányos közlekedési eszközök akadályozták eddig mindig egész gazdagságának kifejtését. Ezen vasút, mely nagyszerű kiviteli utat nyit az Alsó-Duna innenső és túlsó tartományai részére, nagy lépést 115