Kovács Győző: 100 éve született Neumann János (Technikatörténeti monográfiák 1. Országos Műszaki Múzeum, Budapest, 2003)

Az Egységes Számítógép Rendszer (ESzR)

1968-ra nagyjából ez volt a számítástechnikai helyzet Magyarországon. Az volt az általános vélemény, hogy a hazai számítógép állomány úgy néz ki, mint egy számítógép múzeum, ezért kormányszinten is érett a döntés, jobban kellene szabályozni a beszerzéseket, az országnak együttműködő számítógépekre van szüksége. Körülbelül ebben az időszakban ismerték fel a szakemberek a szoftvernek a jelentőségét és egyre többen kezdték el mondogatni, hogy a megalkotott programokat többször is fel kellene használni, kidobott energia és költség minden számítógép-programot külön kifejleszteni, ezért szükség lenne a gépek közötti szoftver és adathordozói kompatibilitás megteremtésére. Két - akkor még - elméleti lehetőség állt a döntéshozók előtt. Az egyik: megegyeznek valamelyik számítógép gyártóval, az állami vállalatoknak ettől a gyártótól kell majd egyforma számítógépeket vásárolni. Ez valóban csak elméleti lehetőség volt, ugyanis ebben az időben már elkezdődött a hidegháború, kibontakozóban volt az embargó politika, ami a high-tech terméknek minősülő számítógépeknek a nagy tömegű vásárlását eleve lehetetlenné tette. Szocialista piac még valójában nem volt, ezért a hazai vállalatok csak alkalmakként - főleg a kapcsolataiktól függően - tudtak egy-egy kapitalista vagy szocialista számítógépet megvásárolni, ezért azután továbbra is megmaradt a „számítógép múzeum". A második lehetőség a saját számítógépgyártás maradt. Ez már elindult, de ez sem volt könnyű, mert a kormányzati berkekben egyáltalán nem volt egyetértés, hogy kell-e Magyarországon számítógépeket gyártani és egyáltalán szükség van-e a népgazdaságban számítógépekre. Sebestyén János akkori OMFB elnökhelyettes egyik tanulmányából tudjuk, hogy a főhatóságok, illetve a gazdasági vezetők közül csak az OMFB és a KSH vezetői szerették volna a hazai számítógép állományt fejleszteni és a hazai számítógép-ipart megteremteni, a minisztériumok általában a gazdaság - vezetőinek egy része inkább a számítástechnika