Kovács Győző: 100 éve született Neumann János (Technikatörténeti monográfiák 1. Országos Műszaki Múzeum, Budapest, 2003)

A KFKI

működési leírása, a mechanika és a gép egyéb tervei persze hiányoztak belőle. A könyv ugyancsak tartalmazza a gép teljes utasítás-rendszerét is. Szerintem a DEC-nek eszébe se jutott, hogy ebből a könyvből bárki képes lenne egy működő PDP 8-as gépet megépíteni. A KFKI munkatársai pedig képesek voltak erre a bűvészmutatványra. Nem tudom, kinek a kútfejéből pattant ki a szikra, de a KFKI-ban a munka megkezdődött. A könyvecskéből kimásolták és megértették a gép utasítás rendszerét, a hazai alkatrészbázisra átértelmezték és megépítették az áramköröket, kialakították a gép mechanikai és architekturális konstrukcióját, amiből az egész számítógép hamarosan megszületett. Az egyik legérdekesebb döntésük az volt, miután az eredeti gépet, az alegységrendszerét, a huzalozását akkor még nem látták, hogy a PDP 8 gépet egy angol ICL gép „ruhájába öltöztetik", ami éppen akkor érkezett meg - legálisan - Angliából Budapestre. így született meg az egyik számítógépes világkülönlegesség az ICL 1905-nek látszó PDP-8-as számítógép, amit a gyári rendszerben TPA 1001 -es nevet kapta. A gyár szakemberei azért ezt a megoldást választották, mert így az eredeti DEC programokat tudták a gépen használni. A TPA 1001 -es gépet - együtt az EMG 830-assal - 1968-ban Esztergomban, a Számítógéptechnika '68, első hazai számítástechnikai konferencián és kiállításon mutatták be a nagyközönségnek. A TPA 1001 diszkrét félvezetőkből, DTL (Dioda-Transistor-Logica) rendszerben épült. Az áramkörök Toshiba 2SA50 és 2SA78 PNP Germanium tranzisztorokból álltak össze, a gép mégis a szokásosnál stabilabbnak bizonyult. Amint már említettem maga a gép némileg öszvér volt, mert a mechanikáját a KFKI akkori új ICL 1905 azÁSzSzkiállításon