Kovács Győző: 100 éve született Neumann János (Technikatörténeti monográfiák 1. Országos Műszaki Múzeum, Budapest, 2003)

A KFKI

gépének a mechanikája szerint alakítot­ták ki. Az alap-áramköröket (kapuk, flip-flop-ok stb) saját alkatrész bázison a KFKI munkatársai konstru-álták. A konstrukció a későbbi integrált áram­köri felépítést követte, ugyanis ami ­eredeti formában - egy tokon belüli integrált áramkör volt, azt a KFKI konst­ruktőrei, mert eredeti áramköreik nem voltak, egy egész kártyára építettek fel, TPA i de működött. Óriási technológiai ugrásnak számított, amikor a korábbi NDK, Zeibina csatlakozókat a sokkal megbízhatóbb francia, ara­nyozott, Sotapex csatlakozókkal váltották fel. Memóriának először az Ampex ferrit-mátrixot, később pedig a Videoton termékét alkalmazták. A gép továbbfejlesztése során először megváltoztatták a tech­nológiát, ugyanis a KFKI-ba megérkeztek az SSI integrált áramkörök, amikkel kicserélték a korábbi DTL áramköröket, ezzel az egész gép méretét sikerült megváltoztatni. így született meg a régi logikával és új technológiával az új gép, a TPA i. Ez a gép ugyan úgy működött, mint a TPA 1001-es, csak kisebb volt a mérete, mert integrált áramkörök voltak a gép elemei. Az utasítás-rendszer is kompatíbilis volt a TPA 1001-ével. A történtek ismeretében (talán) el lehet mondani, hogy a gép - az utasítás-rendszer és az áramkörök kivételével - nem koppintás volt, mert a hardvert ismét csak saját maguk fejlesztették ki. Egyébként ugyanez a gép a DEC-nél is megszületett PDP 8/i néven. Körülbelül ettől az időtől kezdve nevezte magát a KFKI elektro­nikus műszerfejlesztő csoport nyíltan számítógép gyárnak. A sok­csatornás analizátort ezután nem gyártották tovább, hanem átadták az EMG-nek, ahol a berendezést tovább fejlesztették és megalkották a maguk analizátorát, kétszer akkora csatorna-számmal, mint amekkora az eredeti KFKI analizátoré volt.

Next

/
Thumbnails
Contents