Kovács Győző: 100 éve született Neumann János (Technikatörténeti monográfiák 1. Országos Műszaki Múzeum, Budapest, 2003)

Kalmár László (1905-1976)

többször is meglátogatták. Később - már a hetvenes évekből - emlékezetesek maradtak számomra a szegedi „Számítástechnikai és Kibernetikai módszerek alkalmazása az orvostudományban és a biológiában" konferenciák, amelyeknek a megteremtője és haláláig a motorja ismét csak KalKalmár László professzor és munkatársa Muszka Dániel már László volt. Külön megtiszteltetés volt a számomra, hogy néhány konferenciának a meghívott előadója lehettem. Kalmár professzornak - matematikai kutatásai és az oktatás mellett az egyik nagy hírű alkotása a szegedi logikai gép volt, amit a mai szakirodalom „Kalmár vagy szegedi logikai gép"-nek hív. A jelfogós logikai gépet - Kalmár professzor tervei alapján - a legközelebbi munkatársa, dr. Muszka Dániel építette. A gép 1958-ban készült el. A gépet soktényezős logikai feladványok megoldására lehetett alkalmazni. Igen különleges, azt is mondhatnám, egyedülálló módon kellett a gép programját összeállítani. A program alapeleme egy vezetékekkel és hárompólusú csatlakozókkal összerakható kábelhálózat volt, amit - a program elkészülte után - a gép megfelelő pontjaihoz lehetett duga-szolni. Egyegy vezeték, a két végén egy-egy csatlakozóval jelenített meg a fizikai programban egy-egy logikai tényezőt, a csatlakozók összedugaszolásának a módja határozta meg, hogy az adott változó a programban mit ábrázolt. A program elkészítése után a gép a feladatot pillanatok alatt megoldotta. A logikai gép gyakorlati alkalmazását Kalmár professzor nagyon