Katona András szerk.: Közlekedés a Kárpát-medencében, Újabb kutatási eredmények (Budapest, 2003)

Gazdasági, hadügyi kérdésekről - Krámli Mihály: Az osztrák-magyar DREADNOUGHT programok

KRÁMLI MIHÁLY Az Osztrák-Magyar DREADNOUGHT­program Haditengerészeti berkekben a dreadnought kifejezés valósággal mágikus szó volt 1906 és 1918 között. 1906-ban megépült ugyanis a DREADNOUGHT nevű angol csatahajó, amely forradalmi változást hozott a hadihajók történetében: tűzereje két és félszer múlta felül a korábban épült hagyományos sorhajókét. Korszakos jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy első képviselője után a csatahajóknak ezt az új típusát az első világháború végéig dreadnoughtnak nevezték. A navilizmus Hogy a dreadnought szó miért vált szinte mágikussá, röviden fel kell idézni születési körülményeit. A századforduló óta egyre élesedő haditengerészeti fegyverkezési verseny zajlott, nem csak Németország és Anglia között, hanem Latin-Amerikától Japánig szerte a világon. Az úgynevezett navalizmus kora volt ez, amikor a haditengerészetek költségvetése meredeken emelkedett, és az egyre ambiciózusabb flottaprogramok széles társadalmi támogatást is élveztek. Ebben a légkörben született meg az új csatahajótípus terve Angliában, Sir John Fisher tengernagy „csupa nagy ágyú" (all big gun battleship) koncepciója alapján. Az angol elképzelések szerint ennek kellett volna Németországot a flottaverseny feladására kényszerítenie. Az 1906 októberében elkészült hajó a DREADNOUGHT nevet kapta. A DREADNOUGHT és az új koncepció azonban éppen az ellenkező hatást érte el. A jelentősebb tengeri hatalmak tengerészeti és politikai vezetése súlyos kihívással szembesült: az új típus miatt óriási költségekkel kiépített flottáik harcértéke nullázódott le szinte egyik napról a másikra. Erre a kihívásra pedig csak egyféleképpen válaszolhattak: maguk is dreadnoughtok építésébe kezdtek. Ezzel a flottaverseny új, még intenzívebb szakaszba lépett: megkezdődött a dreadnought-korszak. Sokan feltették, és felteszik ma is a kérdést: mi szüksége volt dreadnoughtokra az alapvetően szárazföldi Osztrák—Magyar Monarchiának. Ilyen rövid terjedelemben ezt igen nehéz lenne megválaszolni, ezért csak a dreadnought-építés irányába ható legfontosabb okokat soroljuk fel.

Next

/
Thumbnails
Contents