Katona András szerk.: Közlekedés a Kárpát-medencében, Újabb kutatási eredmények (Budapest, 2003)

Gazdasági, hadügyi kérdésekről - Nagy Miidós Mihály: Az Osztrák-Magyar Monarchia hadiflottájának expedíciói

mellett létezik még egy bibliográfia Sieche, Erwin; Artikel über die k.(u.)k. Kriegsmarine, über die See — und Flußschiffahrt in verschiedenen Zeitschriften címmel, amely 1998-ban már a tizenkettedik javított (!), valószínleg szerzői kiadásban jelent meg. 30 Az igen terjedelmes, az osztrák—magyar haditengerészet történetére vonatkozó összefoglaló szakirodalom részletes felsorolásától itt, most eltekintünk. Ezzel kapcsolatban lásd: Krámli Mihály; A császári-királyi haditengerészet 1797—1866 círrű tanulmányának - Hadtörténelmi Közlemények 1998. 2. szám 425—475. oldal alapos jegyzetapparátusát. A flotta távoli utazásainak teljes számbavételétBayer von Bayersburg, Heinrich; Die k. u. k. Kriegsmarine auf weiter Fahrt című, idézett művében végezte el. A távoli utak jó feldolgozását adja, clásorban népszemsítő céllal: Mayer, Horst Friedrich — Winkler, Dieter; Rot-weiss-rote Weltreisen, Expeditionen der k. k. Marine (Verlag Holzhausen, Wien, 1998.) című kötete. 31 ^ Bayer von Bayersburg, Heinrich; Österreichs Admirale und bedeutende Persönlichkeiten der k. u. k. Kriegsmarine 1867-1918. (Bergland Verlag, Wien, 1962.) 23-24. oldal 32 Benko művei Bécsben, a Carl Gerold's Sohn kiadónál jelentek meg: Die Reise S. M. Schiffes „Frundsberg" im Rothen Meere und an den Küsten von Vorderindien und Ceylon in den Jahren 1885—1886 (1888); Reise S. M. Schiffes „Albatros" unter Commando des k. k. Fregatten—Kapitäns Arthur Müldner nach Süd-Amerika, dem Caplande und West-Afrika 1885-1886 (1889);Die Reise S. M. Schiffes „Zrinyi" nach Ost-Asien (Yang-tse-kiang und Gelbes Meer) 1890-1891 (1894); Reise S. M. Schiffes „Zrínyi" über Malta, Tanger und Teneriffa nach Westindien in den Jahren 1885 und 1886 (1887); Die Schiffs-Station der k. und k. Kriegs-Marine in Ost-Asien (1892.). 33 Krámli Mihály: A császár-királyi haditengerészet 1797-1866. 458. oldal 34 ..... • A Novara-expedíció legismertebb forrása, a vállalkozáson részt vett osztrák földrajzi utazóScherzer, Karl von; Reise der Oesterreichischen Fregatte Novara um die Erde in den Jahren 1857, 1858, 1859 unter den Befehlen des Commodore B. von Wüllerstorf-Urbair című műve. Utazástörténeti szempontból jó feldolgozását adja Mayer, Horst Friedrich - Winkler, Dieter; id. m.; 33-51. oldal, valamintBasch-Ritter, Renate; Österreich auf allen Meeren, Geschichte der k. u. k. Kriegsmarine von 1382 bis 1918 (Verlag Styria, Graz-Wien—Köln, 1987.) 57—59. oldal, valamint Wallisch, Friedrich; Die Flagge Rot—Weiß-Rot, Männer und Taten der Österreichischen Marine in vier Jahrhunderten (Verlag Styria, Graz-Wien-Köln, 1956.) 88—108. oldal. Wüllerstorf-Urbair életrajzi feldolgozása: Wallisch, Friedrich; Sein Schiff hiess Novara, Bernhard von Wüllerstorf Admiral und Minister (Verlag Herold, Wien—München, 1966.), valamint rövid életrajzi ismertetése:Bayer von Bayersburg, Heinrich; Österreichs Admirale und bedeutende Persönlichkeiten der k. u. k. Kriegsmarine 1867—1918, 195-199. oldal. A kor nagy geográfiai folyóirata, aMittheilungen aus Justus Perthes' Geographischer Anstalt über wichtige neue Erforschungen auf dem Gesamtgebiete der Geographie von Dr. A. Petermann 1859. évi 10. számában az expedícióról megjelent tájékoztató -Die Weltumsegelung der K. K. Österreichischen Fregatte Novara, 30. April 1857 - 26. August 1859. (403-410. oldal) - szerint a Novara 1859. április 17-én futott beValparaisoba és május lien hagyta el a kikötőt. Az európai hadszíntéren a ß ütközetekre — 1859. június 4. Magenta, június 24. Solferino akkor került sor, amikor a fregatt már az Atlanti-óceán déli vizein haladt északi irányba. 6 Kéz Andor (szerk.): Felfedezők lexikona. 100. oldal 37 Scherzer, Karl von; Reise der oesterreichischen Fregatte Novara um die Erde in den Jahren 1857, 1858, 1859 unter den Befehlen des Commodore B. von Wüllerstorf-Urbair 38 Balázs Dénes (szerk.); Magyar utazók lexikona, 293-294. oldal. Az expedícióról összefoglaló rávet a Novaraexpedíció kapcsán már említett Scherzer, Karl von írt, Fachmännische Berichte über die österreichisch — ungarische Expedition nach Siam, China und Japan (1868-1871) (Verlag von Julius Maier, Stuttgart, 1872.). Az expedíció magyar résztvevői két emlékiratot publikáltak az utazásról: Bernáth Géza diplomata: Keletázsiai utazás (Athenaeum, Pest, 1874.), valamint Kaas Ivor és Cserei Manó újságírók útleírása, amely Akcletázsiai expeditió címmel jelent meg (Közlemények aFöldmivelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Magyar Kir.Miniszterium Köréből, 1869. I. füzet 1-28. oldal, valamint a III. füzet 1—78. oldal). AKaas- és Cserei-féle útleírás nem tartalmazza az utazás egészét, az első rész — Gibraltár és Marokkó kereskedelmi viszonyairól -, a második pedig — Adélafrikai gyarmatok kereskedelmi viszonyairól címmel —, gyakorlatilag az út elő feléig vezeti el az olvasót. Az expedíció kereskedelmi politikai feldolgozását lásd:Józsa Sándor; Kína és az Osztrák-Magyar Monarchia (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1966.) 19—40. oldal. Az expedíciónak tagja volt a magyarXántus János is. Az ó szerepéről és az expedícióból való kiválásáról jó összefoglalást ad Sándor István;Xántus János (Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1970.) című művének 187-237. oldalán. 39 Mind az Erzherzog Friedrich, mind pedig a Donau gőzgéppel is ellátott, a kor világszínvonalán álló hadihajó volt. A Donau fregattot 1856. november 20-án bocsátották vízre a triesztiMuggiában, az expedíció folyamán