Katona András szerk.: Közlekedés a Kárpát-medencében, Újabb kutatási eredmények (Budapest, 2003)

Gazdasági, hadügyi kérdésekről - Nagy Miidós Mihály: Az Osztrák-Magyar Monarchia hadiflottájának expedíciói

parancsnoka Anton von Wipplinger sorhajókapitány volt. Az Erzherzog Friedrich korvettet 1857. szeptember lien Velencében bocsátották vízre, a távol-keleti úton parancsnokaMax von Pitner fregattkapitány volt. A hajók felszereléséről részletesebben és a tisztikar névsorát lásdMaycr, Horst Friedrich - Winkler, Dieter; id. m.; 52-53. oldal. 40 Sándor István; id. m.; 230. oldal 41 i Allomáshajó; olyan hadihajó, amely valamely kiköóben vagy meghatározott tengeri térségben hosszabb ideig tartózkodik, hogy a kiküld") állam és állampolgárai érdekeit védje. 42 Mayer, Horst Friedrich — Winkler, Dieter; id. m.; 62. oldal 43 Mayer, Horst Friedrich - Winkler, Dieter; id. m.; 64—65. oldal 44 Scherzer, Karl von; Fachmännische Berichte über die österreichisch - ungarische F.xpcdition nach Siam, China und Japan (1868-1871) 45 E vállalkozások számbavételét Johannes Dörflinger végezte el, a már említett Rauchensteincr, Mantried-félc kiállítási katalógusban, Österreichs Anteil an der Polarforschung bis 1914 című tanulmányában, 25—43. oldal. Ugyanitt található a legjelentősebb, északi-sarki expedíciónk, az 1872-1874. évi vállalkozás igen jó feldolgozása is: Schefbeck, Günther; Die österreichisch-ungarische Nordpolarexpcdition unter Weyprecht und Payer 1872-1874 (44-73. oldal). 46 Az Eszaki-sarkvidék felfedezés-történetére vonatkozó, viszonylag terjedelmes szakirodalomból e helyen csak az alábbiakra hívjuk fel a figyelmet: Laktyionov, A. F.; Az Északi-sark meghódítása (Táncsics Könyvkiadó Vállalat, Budapest, I960.), Cholnoky Jenő; A jégvilág, A sarkkutatások története (Singer ésWolfncr Irodalmi Intézet R.-T. Budapest, 1930.), Houben, Heinrich; Az Északi Sark felfedezése Athenaeum, Budapest, é.n.), valamint Mendöl Tibor; Az Északi-sark felfedezése és meghódítása In;Cholnoky Jenő — Germanus Gyula — Kéz Andor — Baktay Ervin - Bulla Béla — Juhász Vilmos —Tcmesy Győző — Mendöl Tibor; A Föld felfedezői és meghódítói (Révai Irodalmi Intézet, Budapest, 1938.) V. kötet, 3-133. oldal. E helyen nem lehet feladatunk a kérdéskör szakirodalmának teljes kötű feldolgozása. Az itt felsorolt művekről azonban témánk szempontjából érdemes tudni az alábbiakat: Laktyionov feldolgozása a Monarchia expedícióival csak említés szintjén foglalkozik, de tudománytörténeti szempontból még ma is használható összefoglalását adja azArktisz felfedezés-története különböző időszakaiban uralkodó tudományos nézeteknek.Cholnoky említett műve átfogó utazástörténetet ad, és külön fejezetet szentel az 1872—1874. évi expedíciónak, 145—154. oldalHoubennek a két világháború között igen népszerű műve elsősorban szintén utazástörténet, amely részletesen foglalkozott az 1872-1874. évi expedícióval, 114—123. oldal. Mendöl feldolgozása, az eddigi legteljesebb magyar egyetemes felfedezés-történeti vállalkozás részeként, mindössze három oldalt szentelt a közös expedíciónak, 56—59. oldal, tudománytörténeti szempontból azonban kellő helyre helyezte azt a Föld geográfiai megismerésének történetében. 47 Dries, Martin; Der Polarforscher Weyprecht, Genealogisches Jahrbuch (Zentralstelle für Personen — und Familiengeschichte,Neustadt an der Aische, 1973.) 93-106. oldal 48 Hosek, Jaroslav; Julius Payer, ein Pionier der Alpen — und Nordpolarforschung, Petermanns Geographische Mitteilungen, 1968. 3. szám, 175—184. oldal, Oberhummer, Eugen; Zum 100. Geburtstag von Julius Payer, Petermanns Geographische Mitteilungen, 1942. 12. szám, 456-461. oldal 49 Tegetthoff, Wilhelm von (1827-1871); osztrák tengernagy, a 19. század legjelenősebb tengeri hadvezéreinek egyike. Nevéhez fűződik a Helgolandnál vívott (1864. május 9.), valamint az 1866. július 20-iJissai tengeri ütközet. Ezt követően Tegetthoff lett a kiegyezéssel létrejött osztrák—magyar haditengerészet vezoáje, és korai haláláig jelentősen hozzájárult a flotta fejlesztéséhez. Róla lásd; Wagner, Hermann; Zum 100. Geburtstag August Petermanns, Petermanns Geographische Mitteilungen, 1922. 3. szám, 77-78. oldal Payer, Julius; Die österreichisch — ungarische Nordpol—Expedition in den Jahren 1872—1874 nebst einer Skizze der zweiten deutschen Nordpolexpedition 1869-1870 undder Polar-Expedition von 1871. (\lfred Höldner, Wien, 1876.) 52 Terner Adolf; Payer és Weyprecht ekőzetes expedíciója (1871.), Földrajzi Közlemények, 1873. évi kötet, 208216. oldal, megjegyzendő, hogy e jelek nagy részétől ma már tudjuk: nem a Ferenc József-földről származnak. 53 Szállási Árpád; Képes Gyula, azArktisz magyar orvosvándora, Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 1985. 1. szám, 51-54. oldal. A magyar szellemi életben meghonosodott szájhagyomány szerintKepes orvosi érdemeiért került be az expedícióba. Ezzel szemben az igazság az, hogy a fiatalKepes a Payerhez fűződő személyes ismeretsége révén nyerte el a hajóorvosi posztot. Ernői a kor magyar hetilapja, a Vasárnapi Újság 1874. október 11-i számának 642.