Katona András szerk.: Közlekedés a Kárpát-medencében, Újabb kutatási eredmények (Budapest, 2003)

A tradicionális közlekedésről - Molnár Erzsébet: Kerékszimbólumok, közgondolkodás

soron mind—mind ugyanazt jelenti. A kereket az ókori kultúra hatására Fortuna kerekének is nevezzük. A szerencse és a kerék összekapcsolása a legáltalánosabb és legelterjedtebb mind a mai napig. A bemutatott 14. századi szerencsekereket is Fortuna hajtja. A keréken felül még az ereje teljében lévő király (jogarral és az országalmával) látható, alul pedig már öreg, hanyatló életkorában. Mindez azt jelenti, hogy a dicsőség, a gazdagság múlandó, még a királyokat sem kíméli, mindenkire egyaránt vonatkozik. A kerék kifejezi egyben az idő múlását is, még ma is használjuk az idő kereke kifejezést, vagy például azt, hogy „nem lehet megállítani az idő kerekét". Ezt a gondolatot jeleníti meg a tarot kártya X. lapja. A kártyalapon egy szörnyekkel körülvett Szerencsekereket látunk, melynek tetején az időn győzedelmeskedő szfinx foglal helyet. Tehát a kerék egyben az újjászületés, az újrakezdés szimbóluma is. A művészet, az írás—olvasás általánossá válása előtt a legfontosabb információhordozók egyike volt. A művészetben ábrázolt tárgyak, eszközök, személyek jelenthetnek konkrét mondanivalót de elvont gondolatot is közvetíthetnek. A középkor hatalmas katedrálisainak rózsaablakai szintén kereket formáztak, utalva az örök körforgásra. A keresztény művészetábrázolások között a kerék legismertebb megjelenítése Alexandriai Szent Katalin mártírságához kötődik.

1 A valószínűleg ciprusi származású, művelt, a keresztény hitet elkötelezetten terjesztő királylány a 3-4. század fordulóján élt. Legendája szerint, Maxentius császár, miután fiát a királylány visszautasította, 50 filozófus ellenébe hívta ki vitára Katalint. A vitában Katalin érvei meggyőzőbbek voltak, mint a tanult mestereké. Ezért a császár megkorbácsoltatta, majd szöges kerékbe törette.

2 A festményeken Szent Katalint mindig egy szöges kerékkel együtt ábrázolják, így is utalva mártíromságára. Mindazonáltal a keresztények számára Katalin segítőszent, a kerék mellett attribútuma a pálmaág, a könyv és a kard is. Alexandriai Szent Katalin a filozófusok védőszentje, sőt a bognároké is. A 20. század első fele fedezte fel a kereket újra, mint szimbólumot a művészet számára. Talán logikusabb lett volna a 19. század, hiszen mi fejezhetné ki erőteljesebben az ipari forradalom jellegét?

3 A haladás, a technikai civilizáció általános kifejezése is a kerék, hiszen a gépek, járművek alapvető alkatrészeit képezik a legkülönfélébb kerekek (fogaskerék, görgők, áttételek, csigák stb.). A 20. század elejének magyar képzőművészeti alkotásai közül kettőt emelek ki. Ballá Károly Sebesség c. festményén egymásba áttetsző kerekeket láthatunk, amivel a haladást, a gyorsaságot kívánta megjeleníteni. Ennél talán ismertebb Derkovits Gyulának A vasút mentén c. alkotása. Itt vasúti kerekeket láthatunk mozgásban. Egy domborművön kifejezetten az ipar szimbólumaként ábrázolta Constantin Menuier kereket, pontosabban a ráfhúzást.

4 A kerék szimbolikus ábrázolásai nemcsak a művészetekben, hanem a legváltozatosabb funkciójú tárgyakon (címeres leveleken, használati eszközökön, céhjelvényeken stb.) is előfordulnak. A címerképként megjelenő kerekek között ismerünk, egész kereket, fél- vagy törött kereket, melyek önmagukban vag}' címerállattal együtt szerepelnek. A Mátyás királlyal rokonságban álló Pongrácz János családi címerékben is kereket találunk, a kerék, mint mesterjegy tűnik fel V. László és Mátyás aranyforintján. Bakócz Tamás címerében — egész pontosan a Bakócz-Endrődi címerben - egy keréken ugró sas látható. Az ábrázolás a 15— 16. század fordulójáról származó Graduáléból — énekeskönyv — való.

5 Ismertebb talán a Rákóczi család címere, amelyben központi helyet foglal el a kerék. A vörössel és kékkel vágott pajzs első mezőjében egy fekete sas arany markolatú ezüst kardot tart. A második