Katona András szerk.: Közlekedés a Kárpát-medencében, Újabb kutatási eredmények (Budapest, 2003)
A tradicionális közlekedésről - Szulovszky János: Iparosok a közlekedésben, 1892
12 A Baross-féle, 1890. január 18-án életbe lépett "Az országos statisztikai tanács ügyköre és ügyviteli szabályzata" szövegét közli: Bokor Gusztáv i. m. 218—220. 13 A Magyar Statisztikai Közlemények új folyamának indító kötetében ez áll: "A kereskedelemügyi miniszter úő nagyméltóságának elhatározása folytán a statisztikai kiadványok szerkesztése jöőre egészen új alapon történik". Jekelfalussy József: EBszó. In.: A Magyar Korona országaiban a% 1891. ér ekjén végrehajtott népszáwiá/ás eredményei. I. rész Altalános népleírás. Magyar Statisztikai Közlemények, Új folyam, I. kötet. Bp., 1893. V. p. - További források bevonása döntheti el, hogy valójában mennyire tekintheő a megvalósult koncepció teljes egészében Baross elgondolásának, illetve volt-e ebben Jekelfalussy valamilyen mértéE kezdeményezésének szerepe. Ugyanis lehetséges az is, hogy a tekintélyes és nemrég elhunyt Keleti Károly utódjakéntjekelfalussynak taktikusabb volt az átszervezéseit "miniszteri fedezettel" végrehajtatni; de éppúgy elképzelheá ez az egész Baross diktátumának is. Nemcsak azért, mert ez beleillik a "vasminiszter" karakterébe, hanem mert tudjuk, hogy olyan részletekbe is beleszólt, hogy például milyen legyen a foglalkozások nomenklatúrája. Vö.:Kőrösi József - Thirring Gusztáv szerk.: Budapest fővárosa az 1891-ik évben. A népleírás és a népszámlálás eredményei. III. kötet. Budapest, 1998. 193—194. (Budapest Főváros Statisztikai Hivatalának Közleményei, 25/3.) 14 „A »Magyar Statisztikai Közjemenyek« új sorozatát az 1890. december 31-iki állapot szerint végrehajtott nagy népszámlálás eredményeinek közlése nyitja meg. Az elő rész az általános népleírásra vonatkozó adatokat foglalja magában, a népességnek háztartások és családok szerinti tagozatát, a születés és illaiségi hely részletezését, családi állapotát, korévek szerinti megoszlását, míveltségi fokát, hitfelekezeti és nyelvi viszonyait s a fontosabb viszonyoknak egymással való combinative feltüntetését. (...) A táblás kimutatások adatai törvényhatóságok szerint részleteztettek, további részletezés (járások, községek szerint) az anyag roppant terjedelme miatt nem volt lehetséges, hogy azonban ezek a részletesebb adatok se maradjanak holt kincs gyanánt eltemetve, az országos magyar kir. statisztikai hivatal az 1892. május havában kiadott 237 ív terjedelm Helységnévtárban a polgári népességnek anyanyelv és hitfelekezet szerinti megoszlását, valamint a lakott házak számát, járások, «t községek szerint részletezve is közzé tette. A népszámlálási nag)' munka második részét foglalkozási statisztika képezi, mely egyúttal kimerítő iparstatisztikát is nyúj. Egészen hasonló beosztással fog ez megjelenni, mint az ezúttal megjelco első rész s az abban felhasznált anyagból szintén dolgoztatott ki egyspecialis kiadvány, az Iparosok és kereskedik czímtára, mely több, mint 3000 ív terjedelemmel 1892. október havában jelent meg." Jekelfalussy József: lőkzó. In.: A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. I. rész Altalános népleírás. Magyar Statisztikai Közlemények, Új folyam, I. kötet. Bp., 1893.V-VI. p. Ld. még: Thirring Lajos:^ 1869-1980. évi népszámlálások története és jellemzői. I. kötet. 1869—1910. Bp. 1983. 57. p. ^ Cmltár-1892, IV. p. 16 Az 1885. évi Címtár ezeket csak a budapesti adatoknál közölte. 17 Faragó Tamás: Népszámlálási adatok a falusi iparról (1857—1910). In.:Nagybákay Péter-Németh Gábor szerk.: VU, Kéz>>iűvesipartörténeti Szimpózium. Veszprém, 1990. november 12—14. Veszprém, MTA VEAB, 1991. 13. lt! E címtárak feldolgozását Magyarországon Puskás Julianna kezdte meg, s a munkálatokba kéâbb mások is bekapcsolódtak. Ld. pl.: Puskás Julianna - Pld die, Scott — Lánc Margit: Adatbázis az 1911. évi Gazdacímtár adataiból a gazdaság- és társadalomtörténeti kutatások számára. (A számítógépes adatfeldolgozás tapasztalataiból). Történelmi Szemle, 1977. 2. sz. 315—328.; Eddie, Scott M. - Hutterer Igrid - Székely Iván: Fél évszázad birtokviszonyai. Változások a trianoni Magyarország területén. \S93—\9?>S.Történeh»i Szemle, 1990. 3—4. sz. 301— 357. - A gazdacímtárakról jó nemzetközi áttekintést ad: Eddie, M. Scott: A földtulajdoni címtárak mint a gazdaságtörténeti kutatás forrásai. In.: Hanák Péter szerk.: Híd a századok felett. Tanulmányok Katus Tászjó 70. születésnapjára. Pécs, 1997. 331-341.
