Katona András szerk.: Közlekedés a Kárpát-medencében, Újabb kutatási eredmények (Budapest, 2003)

A tradicionális közlekedésről - Szulovszky János: Iparosok a közlekedésben, 1892

Az urbanizációs szint emelkedését jelzi, hogy feltűnnek az aszfaltozok, és egyéb burkolók, s az aszfaltgyárosok is a foglalkozások között. Megtaláljuk a hídépítő vállalkozók listáját is. Menetjegy irodák ekkor egyedül még csak a fővárosban működnek. Ugyancsak kizárólag Budapesten találhatók kerékpár-kereskedők. OTKA-támogatással jelenleg is folyik a két világháború közötti címtárak adatainak a számítógépes rögzítése. Ez lehetőséget ad majd a kutatóknak — igaz, csak a trianoni országhatárok között - az 1892 évi adatokkal való összehasonlításra is. Jegyzetek 1 Ismertetésük külön tanulmány tárgya lehet. Az eözménynek tekintheti") tiszti címtárak, "schematismusok" hazai múltjáról Id.: Fallenbüchl Zoltán: A tiszti címtárak története Magyarországon.Történeti Statisztikai Tanulmányok, 3. Bp. 1977. 305—324. A gazdacímtárakról jó nemzetközi áttekintést ad:Eddie, M. Scott: A földtulajdoni címtárak mint a gazdaságtörténeti kutatás forrásai. ImHanák Péter szerk.: Hid a s%a\adok felett. Tanulmányok Katus László 70. születésnapjára. Pécs, 1997. 331-341. 2 Magyarország iparosainak és kereskedőinek czjm és lakjegyzéke. A legutóbbi iparstatisztikai fölvételek hivatalos adatai alapján az Orsz. M. Kir. Statisztikai Hivatal felüBrködése alatt szerkesztette Dr. Jekelfalussy József M. Kir. miniszteri titkár. Budapest, 1885. VIII, 1597. p. (a továbbiakban: Cimtár-1885); Magyarország iparosainak és kereskedőinek czjm- és lakjegyzéke. A nagyméltóságú Magy. Kir. Kereskedelemügyi minister úr rendeletéből a legutóbbi népszámlálás adatai alapján szerkeszti Dr. Jekelfalussy Józsefministeri tanácsos, az Orsz. Magy. Kir. Statisztikai Hivatal igazgatója, a M. Tud. Akadémia l. tagja, stb. Bp., 1892. XLVI. 2435, C1V. p. (a továbbiakbanG>//tór-1892); — Körmendi Gábor - Papi Bea: jekelfalussy József (1849-1901) műveinek, válogatott bibliográfiája. Bp., KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat, 1989. 14. oldalán 014 tétele felsorolja az 1885-ös javított kiadását is: Magyarország iparosainak és kereskedőinek czjm és lakjegyzéke — Namens- und Wohnnngs- \ 'erzeichniss Gewerbe- und Handeltreibenden Ungarns... / hivatalos adatok alapján szerk. Jekelfalussy József. —Bőv. kiad. - Bp.: 1887. LXXXVI, 1654. p.«, ám ennek nincs nyoma a KSH Könyvtárában, sem a nagyobb könyvtárakban (Debreceni Nemzeti és Egyetemi Könyvtár, Szabó Ervin Könyvtár, Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára, Akadémiai Könyvtár), de még az Országos Széchenyi Könyvtár központi katalógusában sem. Különös, hogy még az 1892. évi Címtár előszava sem utal rá. Noha a Statisztikai Hivatal könyvtárosa,Findura Imre mind az 1885. évi, mind az 1892. évi kötetet feltünteti a Hivatal 1895-ig megjelent kiadványainak jegyzékében, c Bvített 1887. évi kiadásról ő sem tud. — Vö.: Bokor Gusztáv:^ magyar hivatalos statisztika története. Bp. 1896. 242, 246. 3 Vö. pl.: Domonkos Ottó -Nagybákay Péter szerk.: Magyarország kézriinvesipartörténetének válogatott bibliográfiája. Bp., MTA Néprajzi Kutatóintézet, 1992. 4 OTKA nyilvántartási szám: F 020745. 5 A főbb országos, illetve törvényhatósági szinti eredményeinek közreadása:Magyarország iparstatisztikája 1885-ben. Összeállította Dr. Jekelfalussy József miniszteri osztálytanácsos. Kiadja azOrsz. Magyar Kir. Statisztikai Hivatal, Bp., 1886. 193. p. 6 Életéről és munkásságáról Id.: Vargha Gyula: Jekelfalussy József rendes tag emlékezete. XnEmlikbesindek a Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai felett. XI. k. 8. füzet. Bp., MTA 1901—1904.; Szulovszky János: Jekelfalussy József (1849-1901) emlékezete. Statisztikai Szem/e, 1999. 77. évf. 12. sz. 1000-1002. 7 Gmtár-1885,. III. p. K C.imtár-1885,. III. p., kiemelés az eredeti szövegben. 5 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara iratai, IX.—201. 1891. 10 Gazdaságpolitikájáról bővebben Id. Szulovszky János: Kereskedelem, ipar. In.: Frisnyák Zsuzsa szerk.-.Baross Gábor. Bp.: BKIK Baross Gábor Vállalkozási Alapítvány - Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, 1997. 98—117.; Uő.: Három bő esztendő. (Baross Gábor, a kereskedelemügyi miniszter).Pannon Tükör, 1998. III. évf. 6. szám, 60-63. 11 Amikor 1880 júniusában a képviselőház elé került az 1880. december 31-i állapotokat számba ve\5 népszámlálás ügye, ennek előadójaként hathatósan védte meg e javaslatotMocsáry Lajossal szemben, aki ezt fölösleges kiadásnak tartotta. Baross rámutatott: "a népszámlálás fontosságát minden nemzet elismerte, (...) nemcsak annak tudományos jelentősége iránti tekintetnél fogva, hanem azon fontosságnál fogva is, mellyel azaz administrativ oldaláról nézve bír". Ld. 1878-81. évi Irományok, 718. sz., XVI. kötet, 94-96.