Katona András szerk.: Közlekedés a Kárpát-medencében, Újabb kutatási eredmények (Budapest, 2003)

A 18. századról - Török Enikő: Utak, hidak Mikoviny Sámuel térképein

Repülőhíd ábrázolása még a Pozsony megyei, rézmetszetű, 1735-ben megjelent megyetérképen szerepel Pozsonynál. A következő évben, vagyis 1732-ben a jászkunsági felmérés alapján Mikoviny megrajzolta első megyetérképét. A Pest-Pilis—Solt vármegyei színes, kéziratos mappát Lotharingiai Ferencnek, az újonnan kinevezett helytartónak ajánlotta.

2 1735-ig Mikoviny magánemberként, saját költségén végezte a megyetérképezést, majd 1735-ben, mikor az udvari kamara mérnökévé és a Selmecbányái bányatisztképző iskola tanárává nevezték ki, hivatalból folytatta munkáját. Kinevezési határozata szerint a nyári hat hónapban, két gyakornok segítségével kellett végeznie a felmérést. Mikoviny a nyári hat hónapnak csak csekély részét tudta az országfelmérésre fordítani, mert az alsómagyarországi bányavárosok területén vagy azon kívül különböző mérnöki munkákat kellett végeznie. Sőt 1737-től a nyári félév idejére a szélaknai bányamérnökség vezetésével is megbízták. így csak lassan haladt a megyék felmérése. 1742-ig nyomtatásban kilenc megye térképe jelent meg Bél Mátyás Notitia című munkája első négy kötetében. Ezek Pozsony, Nyitra, Bars, Hont, Nógrád, Zólyom, Turóc, Liptó és Pest-Pilis—Solt vármegyék lapjai.

3 Pest—Pilis—Solt vármegye térképe három lapon jelent meg 1737-ben, a Notitia harmadik kötetében. A címfeliratok szerint az egyik térkép Pilis, a másik Pest és a harmadik Solt vármegyét ábrázolja. A Pest megyei lap tulajdonképpen a Váci és a Kecskeméti járás területét tartalmazza. A színezetlen rézmetszetű térkép 160.000-es, megközelítőleg 70x50 cm nagyságú. 1732-től Mikoviny a pozsonyi kezdőmeridiánhoz képest számozta a hosszúsági köröket, rézmetszetű megyetérképeire is ez jellemző. Ez a térkép jól mutatja, hogy a rézmetszetű megyetérképeken Mikoviny az utakat a korábbiaktól eltérően jelöli: nem kettős vonallal, hanem kettős pontsorral. Pest—Buda környékén a bécsi, a váci, a hatvani, a jászberényi, a Kecskemét, illetve a Solt felé vezető országutak vannak bejelölve. Ezen a térképen is érzékelhető, hogy a csíkozásos domborzatábrázolás, az erdő- és parcellajelölés miatt gyakran nehezen követhető a kettős pontsorral jelölt utak nyomvonala. Például Pest és Keresztúr között a jászberényi út nyomvonala alig látható. A repülőhíd ezen a térképen nem szerepel. A rézmetszetű megyetérképek többségén található útjelölés, de az utak ábrázolása a pilisi, a Hont és Nógrád megyei térképekről hiányzik. Pest és Buda felmérését Mikoviny 1742-ben végezte el. Az udvari kamara abban az ügyben kérte véleményét, hogy az épülőfélben levő só- és gabonaraktár — melyet térképén a q betű jelöl — katonai szempontból jelenthet-e veszélyt a budai várra nézve. Számunkra azért érdekes ez a térkép, mert nagy méretaránya miatt jól látható a repülőhíd. A török uralom alól való felszabadítás óta működött Pest és Buda között ez a repülőhíd, azaz egy olyan komp, amely a Duna közepén rögzített kötélvezeték segítségével ingaszerűen közlekedett a két part között.

4 Műszaki térképek Mikoviny tematikus térképeinek nagy része mérnöki tervekhez készült nag}

7 méretarányú műszaki térkép. Mikoviny 1725-től 1735-ig Pozsony vármegye mérnökeként elsősorban a Csallóköz és a Vág árvízvédelmével foglalkozott. 1735-től haláláig, 1750-ig pedig az udvari kamara mérnöke volt. Ebben a minőségében 1748-ig főként az alsó-