Katona András szerk.: Közlekedés a Kárpát-medencében, Újabb kutatási eredmények (Budapest, 2003)
A 18. századról - Deák Antal András: A világ első kereskedelmi térképe
ezután következik a török Belgrád, Nissza [Nis], Szófia, Philipopolis [Plovdiv], Arianopel és Konstantinápoly. „A vízen vezető kereskedelmi útvonal a Duna ismert útján halad egészen annak fekete-tengeri torkolatáig, ahonnét a tráciai Boszporuszon keresztül a 3. számú útvonalon Konstantinápolyba visz. Ebbe a célba úgy is el lehet jutni, hogy az ember Roscigtól egy szakaszon a 2. számú szárazföldi utat is bekapcsolja, és Bulgária, valamint Trákia hegyein át Somelio Kirklissa-t vagy Adrianopolt érintve ér az élőbben leírt célba." 2. Dunán Giorge-ig [Giurgiu], innen Adrianopolison [Edirne] át a Dunának a Feketetengeri torkolatáig, onnan a Boszporuszon keresztül Trákiába, majd tovább Konstantinápolyba. 3. Duna—Fekete-tenger—Isztambul a 2. útvonalba olvad be. A két kiindulási pont Buda és Baja, Törökországban pedig több célpontot is megjelölnek. „Ezek egyike Szmirna KisÁzsiában, melyet a térképen 4. számúnak tüntettünk fel, ahová Ragúzáig szárazföldön lehet menni, onnét pedig tovább tengeren. A másik cél Bosznia fővárosa, Szarajevó, miként azt az 5. vonal mutatja." 4. Mohács—Ragúza (szárazföldön)—Adria—Földközi tenger—Szmirna (tengeren). 5. Eszék—Brod—Szarajevó (Bosznia fővárosa).„Azokra az országokra vonatkozóan pedig, melyek közvetve a török Porta fennhatósága alá tartoznak, miként Moldva és Oláhország, az állandó kiindulási pontnak Bajának kell lennie. A 6, 7, 8, 9, 10, 11. vonalak mutatják ezeket, és a berajzolt célpontokon túl más végállomásokkal Császári Felségtek sem közvetlenül, sem pedig közvetve nem kereskedhet, ezért aztán alázatos jelentésemben az említetteken kívül nem foglalkozom. Ami pedig az egyéb országokkal való kereskedést illeti, Lengyelország és Olaszország jön számításba. 6. Baja—Arad—Nagyszeben [Hermanstadt]— Galac. 7. Gyulafehérvár—Hermanstadt— Turn [Turnu Magurele]. 8. Fogaras—Giorge. 9. Brassón át összeköti a 6. és az 5. számú utat. 10. „Azokra az országokra vonatkozóan pedig, melyek közvetve a török Porta fennhatósága alá tartoznak, miként Moldva és Oláhország, az állandó kiindulási pontnak Bajának kell lennie. A 6, 7, 8, 9, 10, 11. vonalak mutatják ezeket — írja. Marsigli. Ennek ellenére a térképen a 10. számú utat nem találtam meg, vélhetőleg az út a 8. és a 9. számú utak találkozásától Giorge-ig tart. 11. Gyulafehérvárnál, ahol a 6-os délnek fordul, a 11-es északnak, Kolozsvár és Beszterce irányába. 12. Buda—Tokaj—Lengyelország (Varsó). „Baja Budához hasonlóan ugyancsak betölthetne ezt a rendeltetést, de inkább Podolia*, mintsem Lengyelország irányában" - lásd a 13. számú vonalat. 13. Baja—Szolnok—Szatmárnémeti-Lengyelország. 14. Buda-Kanizsa—Buccari—Fiume. „Olaszország felé hasonlóképpen Buda és Baja lehetnek a kiindulási pontok, Velence és Ancona pedig a cél. Evégett húztuk a 14. vonalat Budától Buccari-ig [Bahar], és onnét tovább a tengerig avagy akár Velencéig, akár pedig Anconaig lehetne menni." 15. Eszék-Banja-Luca—Carlopago—Ancona. „A 15-ös számmal jelzett, Bajáról vezető vonal pedig Ausztrián, Brodon keresztül halad, onnét pedig vízen, a Száván Sziszekbe [Sisak], és a Kulpán Károlyvárosba, ahonnét szárazon Buccari-ig folytatódik, miként azt a 16. számú út jelöli, és ugyanúgy, mint az előző vonal, ezt követően a velencei és anconai
