Katona András szerk.: Közlekedés a Kárpát-medencében, Újabb kutatási eredmények (Budapest, 2003)
A 18. századról - Deák Antal András: A világ első kereskedelmi térképe
célpontokig fut." [A számozás hiányzik.] Marsigli külön hangsúlyozza, hogy a felsorolt kiinduló pontokból sok más utat is lehet választani, „melyek után Belgrádot és más jeles helységeket is vehetnénk, ezekről azonban beszélni nem áll szándékomban". A térkép tudománytörténeti jelentősége Megítélésem szerint öt szempontból is egyedülálló történeti érték ez a térkép. 1. A világ első olyan tematikus kereskedelmi térképe, amely egy ország valamennyi fő kereskedelmi útvonalát felvázolja. 2. Ez a térkép a Duna-kanyar és a Duna magyarországi szakaszának legkorábbi helyesen ábrázolt és pontosan datálható Marsigli— Müller féle megjelenítése. 3. Müller a két birodalmat egymástól elválasztó folyószakaszok rajzát gondos helyszíni felmérések alapján készítette el. A 39 (41) szekciós határtérképe feliratában kiemeli, hogy a Maros, a Tisza, a Száva és az Unna folyók medervonalát, ahol azok a két birodalom között határt képeztek, iránytű segítségével ellenőrizte. Ezek a munkák az első módszeres, műszeres folyófelméréseknek tekinthetők hazánkban. 4. Első olyan térképünk, mely Magyarország területén árvédelmi töltéseket jelöl. 5. Merészen szakítva a politikai szempontokkal, nem a birodalom központját, Bécset, nem is a Magyar Királyság fővárosát, Budát, hanem a dél-magyarországi kereskedő várost, Baját tette meg kedvező földrajzi adottságainál fogva az ország kereskedelmi központjává. Jegyzetek 1 Franciaországban Jean Baptiste Colbert (1619—1683), XIV. Lajos pénzügyminisztere valósította meg legnagyobb határozottsággal a merkantilista gazdaságpolitikát. Ennek 6bb megnyilvánulásai: a manufaktúrák támogatása, magas vám kivetése a külföldi iparcikkekre, a hazai ipar számára szükséges nyersanyag kivitelének megtiltása, külkereskedelmi társaságok létesítése, utak, csatornák és kikőők építése. Ezt az állami gyámkodást, a kereskedelem feletti állami irányítást támadja meg az angolAdam Smith, véleménye szerint a gazdasági növekedés kulcsa az egyén önérdeke: „Azzal, hogy valaki saját érdekét követi, gyakran a társasalomét jobban szolgálja, mintha annak előmozdítása lett volna valóságos célja. Vö. Smith, Adam: Inquiry into the Nature and Causes of the Welth of Nations, 1776. Vizsgálódás a nemzetek jólétének természetééi és okairól. Bp. 1940. 2 Luigi Ferdinando Marsigli (1658—1730) kalandos élefi olasz gróf, tudós és katona. Magyarország számára, mint katona és mint tudós is maradandót alkotott. Fontos résztveője az 1683-1699 között dúló török uralom alóli felszabadító háborúknak és az azt köveő határkijelölő munkáknak, valamint leírója a Duna magyarországi szakaszának. Ezen munkája - életének ß műve — a „Danubius Pannonico—Mysicus" (Amszterdam, 1726.). Ebben Bécs és a bulgáriai Jantra folyó közötti Duna-szakaszt írja le, mondandóját a kor legkiválóbb rajzolói és rézmetsü által készített térképekkel, valamint ásvány, hal, madár stb. ábrákkal gazdagon illusztrálva. 3 Természetesen merész dolog kijelenteni, hogy ez a térkép a világ elő kereskedelmi térképe. Az azonban tény, hogy több évvel a térkép megtalálása után Athénban egy nemzetközi térképtörténeti konferencián, a világ minden részéről egybegyűlt 225 térképtörténész erkt feltettem a kérdést, ismernek-e ebtól a korból hasonló térképet. A résztvevők nemmel válaszoltak. A csendes-óceáni térségbSl is ugyanezt a választ kaptam. így hát el kell hinnünk, mi rendelkezünk az első tematikus kereskedelmi térképpel a világon. 4 A térkép megrajzolója, Johann Christoph Müller (1673—1721), nürnbergi származású matematikus, térképész. Müllct 1696-ban jön Magyarországra abból a célból, hogy Marsigli szolgálatában csillagászati észleléseket végezzen, térképeket rajzoljon és ellássa a titkári teeniEket. Müllert a Mikoviny előtti időszak legjelentősebb Magyarországot rajzoló térképészévé Marsigli fent említett Duna-monográfiája, a határkijelölés (1699-1701) során készített munkái, valamint a véglegesített határvonalat rögzíő térképei teszik. Nyomtatásban is megjelent nagy Magyarország-térképe
