Katona András szerk.: Közlekedés a Kárpát-medencében, Újabb kutatási eredmények (Budapest, 2003)
A sebességről - Szabó Attila: Repülőgép-konstrukciók a sebesség növeléséért
A katonai alkalmazásban hamarosan megjelentek a szuperszonikus, majd többszörös hangsebességre is képes harci repülőgépek. A hidegháborús politikai környezet és az akkori fegyverzetek miatt ekkor a fő hangsúlyt a minél nagyobb sebességgel repülő vadászgépek, majd a légvédelmi rakéták hatásos magasság fölött is repülni képes, sokszoros hangsebességű kémgépek fejlesztésére helyezték. A katonák által már titkolózásra érdektelennek minősített technológia természetesen hamarosan megjelent a polgári géptípusok körében. Az első gázturbinás utasszálbtógép az angolok Comet-je lett (1952), de a tervezési hiba miatt bekövetkező sorozatos katasztrófái miatt először a szovjet Tu—104-es (1956), majd az amerikai Boeing B—707-es lehagyta az egyre élesebb értékesítési versenyben. Manapság a nagysebességű repülés az utazás időtartamának látványos csökkenése, a gépek kényelme ellenére is számos gondot okoz. Az ujabb repülőterek elhelyezése, a repülőtér—városközpont közötti kapcsolat megteremtése, a pályaméretek növekedése, a költségek csillagászati összegű emelkedésének kérdése egyre inkább kiegészül a környezetvédelem és a lakóhelyek zajterhelésének problémájával. Hatványozottan igaz ez azon repülőterek esetében, melyek a hangsebesség fölött közlekedő Concorde (napjainkra már csak egyedüli kétszeres hangsebességgel repülő polgári típus) indítását és fogadását is végzik. A gondok mellett azonban látnunk kell, hogy az egyre bővülő fizetőképes kereslet létezik a még nagyobb repülési sebességű, többszörös Mach-al repülni képes, hiperszonikus típusok kifejlesztésére és szolgálatba állítására. Műszaki szempontból itt újabb akadály merül fel, ez pedig a hóhatár problémája. Meg kell találni azt az építési anyagot, mely olcsó, mégis tartósan képes elviselni az ilyen repülések okozta terheléseket. A világűrön keresztüli repülés a megbízhatóság rendkívüli jelentősége mellett egyelőre a gazdaságosan alkalmazható hajtómű kérdését is nyitva hagyta a fejlesztéseket végző mérnökök előtt. Úgy tűnik, hogy a jelenlegi, kiforrottnak tekinthető technológiák még nem teszik lehetővé a nyereséges, menetrend szerinti hiperszonikus repüléseket. A feladat ismert — a megvalósítás azonban ha nem is állt le, de politikai okokból, gazdasági tényezők miatt egyre inkább késik. A napjainkban légi utazásra vállalkozók a légitársaságok és az utas közötti kapcsolat dilemmájával szembesülnek: gyorsan, olcsón vagy kényelmesen kívánnak-e utazni. A kérdést egyre inkább az fogja eldönteni, a fentiek közül egyszerre mennyit választhatunk.
