Katona András szerk.: Közlekedés a Kárpát-medencében, Újabb kutatási eredmények (Budapest, 2003)

Gazdasági, hadügyi kérdésekről - Nagy Miidós Mihály: Az Osztrák-Magyar Monarchia hadiflottájának expedíciói

oldalán, a szerző nélküli, Képes Gyulát bemutató vezércikk így számolt be;„...Daciára azonban ez ajánlatoknak, nagyon kétségesnek mutatkozott, tes^e pályázatának sikere? Hatalmas páltfogással biró versenytársai voltak s erősen ütötték e/lene a vasat. Ekkor jött segítségére az a gondolat, bogy az expediczjó egyik vezetőjének, Payernek Írjon, kivel még a hatvanas évek elején megismerkedett s kivel Bécsnek számos mulató helyén nem egy mg órát töltött el. Sürgönyözött tehát Triesztbe Payernek, kitől hasonló /lton azon válasz ß&> mind ö, mind Weyprecht mellette vannak. Payer nemsokára Bécsbe ment, hol Képesnek megválasztását keresztül vitte, mivel - mint monda — nagyon örvend, hogy a szakképzett ónosban egyszersmind oly útitársat is birand, kivel mint »jó komponistának ajéghegyek közf egy-egy »meleg« órát is tölthetnek... " 54 Schefbeck, Günther; id. m.; 64-66. oldal,Hősek, Jaroslav; id. m.; 182. oldal Rombauer Tivadar; Nemzetközi figyefj állomások a sarkvidéken, Természettudományi Közlöny, 1882. 6. szám, 261. oldal, itt Weyprecht a sarkkutatás alapelveit a követkéz") hat pontban határozta meg; 1. A sarkvidéki kutatások a természettudományi ismereteket illeöen a legnagyobb fontosságúak, 2. A földrajzi fölfedezések csak annyiban fontosak, amennyiben erőkészítik a térség mélyebb tudományos feltárását, 3. A sarkvidékek topográfiája mellékes dolog, 4. A földrajzi sark tudományos szempontból nem nagyobb jelenáségű, mint bármely más, magas szélességi fokon lévő pont, 5. A megfigyelő állomások - a szélességi foktól függetlenül — annál alkalmasabbak a vizsgálatokra, minél jobban érvényesülnek rajtuk a vizsgált jelenségek, 6. Az egyes megfigyelési adatsoroknak csakelativ értékük van. Emil von Wohlgemuth 1844. május 2-án született Lembergben, és Bécsben hunyt cl 1896. május 28-án. 1859 tavaszán került a haditengerészethez, 1866-ig hadihajókon szolgált, 1866-ban a Duna-deltában cirkálóMöwe hadihajón volt beosztásban. 1871—1873 aFasana korvetten járt Kelet-Ázsiában, később újból a Földközi- és az Adriai-tengeren cirkáló hajókon kapott beosztást. Igen jó parancsnoknak tartották, valószíüleg ezért lett ö a Jan Mayen-szigetrc küldött expedíció parancsnoka. A vállalkozás uBkészítő munkáit 1881. júniusa és decembere között is ő irányította, Polában. Az expedíciót követően részt vett a tudományos eredmények feldolgozásában, majd 18851887 között Rudolf ßhereeg szárnysegédje volt. Ezt köveűen a Fasana korvett parancsnokaként járt a Perzsaöbölben és Kelet-Ázsiában, később pedig a közös hadügyminisztériumban szolgált. 1894-ben eős depressziója miatt nyugállományba helyezték. Bayer von Bayersburg, Heinrich; Österreischs Admirale und bedeutende Persönlichkeiten der k .u. k. Kriegsmarine 1867-1918, 187-193. oldal 57 .... Mohn, Heinrich; Die Reise der Norwegischen Nordmeer-Fxpedition nach Jan Mayen, Petermanns Geographische Mitteilungen, 1878. 6. szám, 228-235. oldal Rombauer Tivadar; Az osztrák—magyar sarkvidéki figyeü-állomás eredményeinői Jan-Mayen szigetén, Természettudományi Közlöny, 1883. 12. szám, 514—522. oldal 59 A Balaton-kutatás történetéről lásd: Cholnoky Jenő; A Balaton körül, In; u.ő.; Egen, földön (Franklin Társulat, Budapest, é.n.) 80-99. oldal. Luksch József; Az újkoroczeanographikus kutatásai és Ausztria-Magyarországnak részvétele azokban, Földrajzi Közlemények, 1897. évi kötet, 169—187. oldal,

Wolf Gyula - Luksch József; Az Adria és Magyarország részvétele az Adriai tengeren végzett természettanibuvárlatokban (Franklin Társulat, Budapest, 1896.) Leidenfrost Gyula; Kalandozások a tengeren, Egy tengerkutató naplója (Stádium Sajtóvállalat Részvénytársaság, Budapest, 1924.) 62 Luksch József; id. m.; 170-183. oldal Balázs Dénes (szerk.); id. m.; 15—17. oldal 64 Gonda Béla; Emlékezés Haus Antal vezértengernagyra (Bethlen Gábor Irodalmi és Nyomdai RT. Budapest, 1931.), Különlenyomat A Tenger 1931. éviV—VI. számából