Katona András szerk.: Közlekedés a Kárpát-medencében, Újabb kutatási eredmények (Budapest, 2003)

Gazdasági, hadügyi kérdésekről - Nagy Miidós Mihály: Az Osztrák-Magyar Monarchia hadiflottájának expedíciói

A nemzetközi tudománytörténetbe Novara-expedídóként ismert vállalkozás (1857-1859) közel tíz évvel előzte meg az osztrák—magyar kiegyezést. Ami miatt mégis az OsztrákMagyar Monarchia hadiflottájának utazástörténeténél szokás tárgyalni, az a hajóút tudományos súlya, ezt tekinthetjük a későbbi közös kutatóutak kezdetének. Arról van szó, hog}' az 1848-1849. évi forradalmakban szétzilálódott, majd fokozatosan újjászerveződő osztrák haditengerészet vezetését, amelynek élén 1854-től Ferenc József öccse, az igen ambiciózus Ferdinánd Miksa főherceg állott,

33 nagy formátumú terv foglalkoztatta; az első, osztrák földkörüli hajóút elképzelése. Az expedíció vezetőjéül egy tudós, osztrák tengerésztisztet, báró Bernhard von Wiillerstorf-Urbair sorhajókapitányt nevezték ki.

34 Korábban Wüllerstorf a bécsi csillagvizsgálóban folytatott tanulmányokat, 1848-1849 forradalmi mozgolódásai alatt Triesztben szerzett érdemeket a flotta egy részének megmentésében, majd Habsburg Miksa főherceg környezetéhez tartozott. A Novara— expedíciót követően tanulmányúton járt Nyugat-Európában, 1864-ben pedig, amikor Schleswig-Holstein birtoklása miatt kitört Dánia, valamint Poroszország és az Osztrák Császárság közötti háború, hivatalosan Wüllerstorf vezette a német partokhoz küldött flottakötelékét. A háborút követően rendelkezési állományba helyezték és hamarosan kereskedelmi miniszterré nevezték ki, e tisztet 1865 és 1867 között viselte. A Novara—expedíció 1857. április 30-án futott ki Trieszt kikötőjéből, és két hajóból — a Novara fregattból és a Carolina korvettből - állt. A két hajó együtt szelte át az Adriai-, majd a Földközi-tengert, a Gibraltári-szoroson áthaladva, az Atlanti-óceánt, és így jutott ki DélAmerika partjainak közelébe. Itt a Carolina elvált a Novarától és önálló útra indult, míg a földkörüli expedíciót a Novara folytatta; útja első fő kikötője a brazíliai Rio de Janeiro volt, ahol Wüllerstorf admirálist fogadta II. Pedro brazil császár is. A Novara Brazíliából — kihasználva a szeleket - keleti irányba haladva átkelt az Atlanti-óceánon és a Jóreménység fokánál vetett horgonyt. Az expedíció innen utazott tovább az Indiai-óceánra, ahol Ceylon szigetén kötöttek ki, ott néhány napot a szárazföldön végzett tudományos kutatásokkal töltöttek. Ceylon után India, majd a Távol-Kelet kikötői, Szingapúr, Batávia, Hongkong, Sanghai következett. Kínából a Mariana-szigetek érintésével hajóztak Ausztrália kikötőjébe, Sydneybe, ahonnan 1858. december 22-én indultak tovább keleti irányba; a Csendes-óceán átszelésére. A dél-amerikai kontinenst 1859 április közepén érték el Valparaisonál; itt Wüllerstorf egy időre elhagyta a Novara fregattot. Santiagóba, Chile fővárosába kellett utaznia, hogy kereskedelmi és hajóforgalmi szerződést kössön a latin-amerikai köztársasággal. A tárgyalásokat Wüllerstorf eredményesen folytatta, de a zavaros chilei belpolitikai helyzet már lehetedenné tette a szerződés aláírását. Ugyanakkor a Novara chilei tartózkodását aggasztó európai hírek zavarták meg. Wüllerstorf és expedíciója Valparaisoba való megérkezésük után értesült arról, hogy Európában készülődik az osztrák-franciapiemonti háború, ami Wüllerstorfot arra késztette, hogy - megváltoztatva az expedíció eredeti tervét - a lehető legrövidebb úton hazatérjen.

35 így a Horn-fok megkerülésével szinte az Atianti-óceán északi-déli középvonala mentén haladtak Európa felé; közben június 11-én keresztezték azt az irányt, amelyet a Novara még 1857-ben követett, amikor Rio de Janeiróból a Jóreménység foka felé haladtak. Ezzel a Novara körbehajózta a Földet. 1859. augusztus 1-én futottak be Gibraltár kikötőjébe, ahol értesültek arról, hogy az európai háború már véget ért. Egyben itt tudták meg, hogy hiábavaló volt félbeszakítani az expedíció programját; III. Napóleon császár még a hadműveletek megkezdése előtt parancsot adott arra, hogy a tudományos kutatásokat végző Novarát nem szabad tevékenységében