Katona András szerk.: Közlekedés a Kárpát-medencében, Újabb kutatási eredmények (Budapest, 2003)

Gazdasági, hadügyi kérdésekről - Nagy Miidós Mihály: Az Osztrák-Magyar Monarchia hadiflottájának expedíciói

a közös hadiflotta utazásai történtek, amelyben annak hadihajói oly sok szép tudományos eredménnyel tértek haza. A 19. század második fele a geográfia tudományának nagy korszaka volt. Míg a század első felében a Föld jelentős térségei ismeredenek voltak az európai ember előtt, addig a századforduló évtizedeiben fokozatosan eltűntek a világ térképének fehér foltjai, jóllehet az Északi- és a Déli-sarkvidék teljes geográfiai feltárása még napjainkban sem fejeződött be. A földrajztudomány fejlődését jellemezte ebben a korban az egységes, oknyomozó geográfiai szemlélet fokozatos térhódítása is, amely lehetővé tette az ember lakóhelye, a Föld alaposabb, tudományos megismerését.

1 Az Osztrák—Magyar Monarchia létrejöttekor Szibéria és Belső-Ázsia még szinte teljesen ismeretlen az európai ember előtt, ÉszakAmerika jelentős középső vidékei fehér foltok a világ térképén. Az amerikai kontinens délebbi vidékeit ugyan már a nagy földrajzi felfedezések óta alaposan megismerte a fehér ember, de a belső területeken a 19. század második felében még itt is volt mit felfedezni. A földrajzi megismerésben a — Monarchia flottájának utazásai idején — legnagyobb változások az afrikai kontinensen, valamint Ausztrália és Óceánia tájain történtek. Afrika 1880-ig valójában földrajzilag feltáratlan kontinens volt. Itt a nagy földrajzi utazásokra és a kontinens teljes gyarmatosítására az 1914-ig eltelt, mintegy három évtizedben került sor. A 19. század közepén csak Afrika egyes partvidékein vetette meg az európai ember a lábát, és hozott létre gyarmatokat — Algéria, Marokkó, Szenegál, Sierra Leone, Elefántcsontpart, Aranypart, Gabon, Angola, Fokföld, Orange Szabad Állam, Transvaal, Natal, Zuluföld, Szváziföld, Mozambik —, míg 1914-re teljesen befejeződött Afrika gyarmatosítása és ezzel egyidőben jelentős előrelépés történt a kontinens földrajzi megismerésében. A 19. század második felében hasonló folyamaton ment át Ausztrália is; itt ugyan olyan gyarmatosításra, mint Afrikában nem került sor, de a kontinens belső területeit ekkoriban vette birtokba az európai civilizáció, és ezekben az évtizedekben történtek azok a nagy, jelentős expedíciók is, amelyek az ausztráliai sivatagok megismerésére irányultak. Végül pedig ekkoriban történt a Csendes-óceán szigetvilágának teljes körű gyarmatosítása, amely itt is együtt járt a földrajzi kutatásokkal.

2 A legcsekélyebb haladás az Északi- és a Déli-sarkvidéken történt; még a századforduló éveiben is e térségeknek csak peremvidékei ismertek, alaposabb földrajzi kutatásokra a huszadik század első feléig kellett várni. A földrajzi ismeretek rohamos bővülésével együtt fokozatosan átalakult a geográfiai gondolkodás, a földrajzi tudományos szemlélet is. Alexander von Humboldt és Karl Ritter által meghonosított szemlélet uralja a geográfiai gondolkodást. A századfordulón a korukban még egységes földrajztudomány ágakra bomlik és megtörténik belső szakosodása.

3 A geográfiai ismeretek bővülésének és a földrajztudomány fejlődésének egyik — az Osztrák—Magyar Monarchia hadiflottájának utazástörténete szempontjából oly fontos jelensége volt a modern oceanográfia létrejötte, amelyet a tudománytörténet 1853-hoz köt.

4 Ebben az évben tett Mathew Fontaine Maury, amerikai tengerésztiszt, javaslatot a tengerjáró nemzetek brüsszeli konferenciáján arra, hogy a tengerész kapitányok vezessenek egységes hajónaplót, amelyben rögzítsék a szelek és áramlások irányára és erejére vonatkozó fontos megfigyeléseket, a szélcsendes és viharzónák adatait, valamint a jég, a köd és a felhőzet viszonyaira jellemző feljegyzéseket. Hamarosan sor került az első oceanográfiai expedícióra is, az angol Challenger hajó földkörüli útjára. A Challenger-expedíció 1872. december 21-én kezdődött és 1876. május 24-én fejeződött be, miután az angol hajó bejárta az Atlanti-, a Csendes- és az Indiai-óceánt, és kutatásokat végzett ez utóbbi Antarktisz körüli vizein; itt