Katona András szerk.: Közlekedés a Kárpát-medencében, Újabb kutatási eredmények (Budapest, 2003)

Gazdasági, hadügyi kérdésekről - Nagy Miidós Mihály: Az Osztrák-Magyar Monarchia hadiflottájának expedíciói

NAGY MIKLÓS MIHÁLY Az Osztrák-Magyar Monarchia hadiflottájának expedíciói Az Osztrák—Magyar Monarchia hadiflottája 1867 és 1914 között jelentős hadműveleteket ugyan nem folytatott, nagy tengeri ütközeteket nem vívott, de fennállásának fél évszázada alatt — távoli útjaival — mégis eredményesen demonstrálta az állam erejét. A Monarchia hadihajói a világ szinte minden jelentős kikötőjében megfordultak, az északi Jeges-tenger vizein éppúgy felbukkantak, mint Japán vagy Korea partjainál, éppúgy jártak az amerikai kontinensnél, mint Afrika vagy Ausztrália és Óceánia térségében. E hajóutaknak nemcsak politikai, gazdasági céljai voltak; a közös hadiflotta egységeinek a Földközi-tenger medencéjén túli, távoli útjai gyakorta tudományos célkitűzéseket is szolgáltak, sőt — az események ismeretében azt kell mondanunk - voltak olyan vállalkozások is, amelyeken a haditengerészet hajóira szinte kizárólag tudományos feladatok hárultak. A tudomány története sokat köszönhet az Osztrák-Magyar Monarchia hadiflottájának; földrajzi felfedezéseket, oceanográfiai kutatásokat, jelentős földrajzi térségek térképezését és feltárását, tudományos művek kiadását. A Monarchia haditengerészetével jelentősebb sikereket ért el a nemzetközi tudományos életben, mint a diplomácia küzdőterén. A közös flottához kötődő tudományos sikerek jól példázzák, hogy az újkorban miként kapcsolódik össze utazás és tudományos kutatás, miként válik a hadügy a tudományos célú utazások segítőjévé. Változó világ Az Osztrák—Magyar Monarchia hadiflottájának távoli útjairól tudományos igényességgel csak úgy szólhatunk, ha megemlítjük azokat a változásokat is, amelyek a közös állam fennállásának korát jellemzik. A közös haditengerészet egységeinek utazásaira éppen azokban az évtizedekben került sor, amikor a geográfia forradalmi átalakulását élte, amikor jelentősen megváltoztak az európai ember utazási szokásai, amikor a felfedező utazások új korszakáról beszélhetünk. Magyar viszonylatban pedig két — a hadiflotta expedíciói szempontjából — fontos jelenség fémjelzi ezt az időszakot; a magyar társadalom fokozatos nyitása a tenger felé, és a magyar katonautazó feltűnése a magyar kulturális életben. Ezek a nemzetkőzi és magyar társadalmi, szellemi változások adták azt a sajátos hátteret, amelyben