Kaján Imre szerk.: Vásárhelyi Pál és a reformkori mérnökgeneráció (Budapest, 1995)

Bartha Lajos: A reformkor felmérési műszerei 47

tökéletesítéséhez a magyarországi mérnökök is hozzájárultak. így HUSZÁR MÁTYÁS, a tiszai felmérés vezetője a szintező csavar speciális rendszerét szerkesztette meg. Ekkor terjedtek el általánosan a szögtükrök is. A magyarországi gyakorlatban a GÁTY ISTVÁN által szerkesztett "GÁTY-féle szögtükör" számított új konstrukciónak. Az 1830-as évektől a grafométert és cirkumferentort már felváltotta a teljes osztottkörü teodolit. A magyarországi mérnökök többnyire BRETTHAUPT (Kassel), STARKE és KRAFT (Bécs) gyártmányú teodolitokkal dolgoztak. Az általános használatban lévő teodolitok 10 vagy 20 ívperces közvetlen osztással és 1 ívperc leolvasási pontossággal rendelkeztek. A kiegészítő műszerek közül a mérőkerekek (hodometerek) még a XIX. század közepén is használatban voltak. Tökéletesített mérőkereket 1825-ben RAISZ KÁROLY is tervezett. A külföldi gyártmányok mellett a XIX. század első évtizedében több magyarországi műhely is foglalkozott műszerek készítésével. RÖSSEL TAMÁS, majd STEFFEN

I. a Királyi Egyetem műszerészeként készített irányvonalzókat, szögtárcsákat és kompaszos dioptrákat. Az 1840-es évektől Nuss ANTAL FERENC egyetemi műszerész már magas igényű szintező műszereket is készített. A XIX. század első felében a HAURANT műhely Pesten már sorozatban gyártott földmérő műszereket.. A kialakuló magyarországi íinomműszer-ipar azonban nem tudott versenyezni a régebbi ausztriai és német cégekkel. A szabadságharc bukása után a magyar műszergyártás jó időre elsorvadt. h//r////c '//fits/dim^A Huszár Mátyás rajza egy olyan távcsöves szintezőműszerről, amelyhez - a mappációknál szerzett tapasztalatai alapján - a kisebb magassági szögek mérésére alkalmas mikrométeres csavarszerkezetet tervezett. (Katalóguson kívül) 49