Kaján Imre szerk.: Vásárhelyi Pál és a reformkori mérnökgeneráció (Budapest, 1995)

KATALÓGUS 77

tellurral bizonyult azonosnak. Minthogy azonban KiTAlBEL megelőzte KLAPROTH erre vonatkozó bejelentését, a tellur felfedezői között őt is számon kell tartanunk. Munkája elismeréséül 1802-ben egyetemi tanári kinevezést kapott. Előadásokat nem tartott, fáradthatatlanul dolgozott az ország növényeinek, ásványvizeinek, kőzeteinek felfedezésén. A szekere kerekére szerelt távolságmérő e felfedező utak összes hosszát 20000 km-nél is hosszabbnak mérte. 60 éves korában ment nyugdíjba, s rövidesen 1817-ben meghalt. Növénygyűjteménye - szerencsénkre - ma is megvan. Ez a hatalmas herbárium több ezer magyarországi növényfajt ölel fel, pontos lelőhellyel, leírással. GÖMBÖCZ ENDRE a kiváló botanikus így ír erről: "ez egy új, ismeretlen sajátságos flórának csodálatos múzeuma, a magyar flórának alapvető műve, amely egymaga elegendő egy munkás élet bizonyítására". OMM LG. 47 HlERONYMI OTTÓ FERENC mérnöki diplomája Pest, 1823. december 1. bőr, latin nyelvű kéziratos és nyomtatott felirattal 46 x 65 cm Az oklevelet a pesti egyetem filózózfiai fakultása állította ki, 1823. december 7-én. Aláírások: JOHANNES DE SZVOBODA, JOSEPTIUS WOLFSTEIN decanus, GEORGRJS SCTTVÍTDT, ADAMUS TOMTSÁNYT, MlHAEL FÁLITZKY. Az oklevél az egyetem függő viaszpecsétjével van ellátva. HTERONYMT OTTÓ FERENC (1803-1850) az első magyar vasút, a pozsony-nagyszombati lóvasút tervezője és építője volt. A reformkor szinte valamennyi jelentősebb vízszabályozási és vasútépítési munkájánál szerepet kapott. Győrött született és tanult, majd az Institutum Geometricumban 1823. december 1-én geometeri (földmérői) oklevelet kapott. Bizonyítványt szerzett hidrotechnikából, felső menynyiségtanból és térképészetből is. Mérnöki oklevelét 1824. február 20-án hirdették ki Győr vármegye ülésén, amint azt az oklevél hátoldalán lévő írás bizonyítja. Már 1822 óta mérnöki munkát végzett Győr városa és a vármegye részére, a rajziskolában is tanított. 1827. április 15-én az Országos Építési Főigazgatóság szolgálatába állt. A Duna térképészeti munkálatoknál előbb "figuráns mérnök", majd 1929-től igazgató mérnök. A Duna szabályozási munkálatoknál előbb VÁSÁRHELYT PÁL munkatársa és helyettese, majd 1846-tól utóda. 1842-ben az elakadt Bégacsatorna munkálatoknál ideiglenes igazgató mérnök. 1837-1841, majd 1844-46 között a pozsony-nagyszombat-szerédi lóvasút tervezője és építője. 1848-ban gróf SZÉCHENYI ISTVÁN a Közmunka és Közlekedésügyi Minisztérium vasútépítési osztályának vezetőjévé nevezte ki, 1849-ben igazgató főmérnök. Rövid ideig GÖRGEY Hadtesténél hadmérnökként is működött. A szabadságharc leverése után vizsgálat indult ellene, amelyben végül is felmentették, de korábban szerzett betegségei és az Újépületben elviselt vizsgálati fogság következtében 1850. április 30-án meghalt. HIERONYMT OTTÓ FERENC VÁSÁRHELYI PÁL mellett a reformkor másik kiemelkedő munkásságú egyénisége volt. K.M Archívum Okmánytár 1777/9 E.L. 48 VÁSÁRHELYI PÁL: [Elismerő-köszönő levele HlERONYMI OTTÓ FERENC részérc, amelyet 1834. március 28án Ó-Orsován állított ki.] kézirat 41,5x25,5 cm VÁSÁRHELYI PÁL német nyelven írt bizonyítványa (Zeugniss) szerint HIERONYMT 1829 és 1832 között, majd 1834-ben az ÓMoldovától a Vaskapuig terjedő Duna szabályozási munkálatoknál volt alkalmazva, a Helytartótanács megbízásából. Vásárhelyi nagyra 103