Kaján Imre szerk.: Vásárhelyi Pál és a reformkori mérnökgeneráció (Budapest, 1995)
KATALÓGUS 77
az oxigén nem tartható tovább "savprincipiumnak". OMM LG. 45 ZARZETZKY JÓZS. kir. szab Gyúszcrgyára Pesten K.K.Priv. Zündwaarcn FABRTK des JOSEPH ZARZETZKY in PEST Pest, 1867 színes gyufákból kirakott kép, üveges ajtóval ellátott faszekrényben elhelyezve 99x78x12.5 cm A több százezer gyufából álló kép ZARZETZKY JÓZSEF Váci úti gyártelepét ábrázolja. A gyárképet széles, díszített keret veszi körül. A keretben felül magyar nyelvű felirat: "ZARZETZKY Józs. kir. szab Gyúszergyára Pesten", alul német felirat : "K.K.Priv. Zündwaaren Fabrik des JOSEPH ZARZETZKY in Pest". Középen - a sorok között - koronás magyar címer. Kétoldalt szimbolikus alakok, baloldalt Merkúr, jobbra Pannónia, oszlopos építményen álló egész alakja. A képet az 1867-es párizsi világkiállításon bemutatták. OMM 83.183.1 I.G. 46 KlTAIBEL PÁL KlTATBEL PÁL 1795-ben a világon először állított elő klóros meszet - úgy, hogy a klórgázt oltott mésszel nyelctte el - és megállapította: a klóros mész (elterjedt, de tudományos szempontból téves nevén "klórmész") jól használható ruhák fehérítésére. Ezt a felfedezését azonban nem publikálta és az angol TENNAN amikor három évvel később ugyanerre a megfigyelésre jutott nyugodtan szabadalmaztathatta eljárását és vagyont szerezhetett azzal, amit már KlTAIBEL felfedezett. Szerepet játszott ebben az is, hogy a magyarországi ipar nem volt olyan fejlett, mint az angol. KrTATBEL nem érezhette a gyakorlat oldaláról azt az igényt, amelyet TENNAN helyesen felismert. KlTAlBELT igen nagyra becsüli a biológia hazai történelme, sok új növényfaj felfedezése fűződik nevéhez. Az akkori Magyarországnak csaknem 4000 növényfaja közül kb. 260 olyan van, amelyet a tudományos világgal ő ismertett meg először, s melynek latin neve után a kialakult szokás szerint "Kit" jelzés utal felfedezőjére. A kémiának ugyanilyen szorgalmas kutatója volt. A tcllur felfedezésében játszott szerepe is országjárásával, hazánk természeti felfedezésére irányuló mukájával függ össze. A legnagyobb munkát (különösen 1813-14-ben) a hazai ásványvizek megismerésére fordította. Mintegy 150 ásványvíz analízisének leírása nemcsak hozzáértését és fáradhatatlanságát, hanem azt is mutatja, hogy tudott és mert önálló utakon járni. Kémiai eszközöket tervezett, új analitikai módszereket dolgozott ki. Egyik kérvényében így ír: "mióta házamat laboratóriummá alakítottam át, a kémia területén egész csomó új felfedezést tettem". KlTATBEL PÁL a Sopron megyei Nagymartonban (ma: Mattersburg, Burgenland, Ausztria) született 1757-ben. Szülei jómódban élő földművesek voltak. A fiatal KlTAIBEL gazdagon bontakozó tehetségét először a soproni és a bencés tanárok vették észre. Mármár rendjük leendő tagját látták benne, de érdeklődése másfelé vezette. Előbb 1780-ban a pesti egyetem jogi karának lett hallgatója, majd átiratkozott az orvosi karra. Már 1785-ben - még mielőtt elnyerte az orvosdoktori oklevelet -, negyedéves korában kinevezték a kémia és botanika adjunktusává. Ettől az időponttól haláláig, élete összekapcsolódott ennek a tanszéknek a működésével. A herbárium és az ásványtár gazdagítása érdekében sokat utazott az ország területén, sok növényt, ásványt gyűjtött. 1794ben megállapította, hogy egyes börzsönyi ércekben egy addig ismeretlen félfém található. Ez később a MÜLLER FERENC által felfedezett 102
