Vágvölgyi Ádám: Junkers F-13. A Junkers repülőgépek története 1909-től 1932-ig (Budapest, 1990)

Szovjetunióban és Távol-Keleten

Szovjetunióban és Távol-Keleten 1922. április 10. és május 19. között Genovában nemzetközi konferenciát hívtak össze, gazdasági és pénzügyi kérdések megvitatására 29 állam — köztük a szovjet és az első világháborúban legyőzött államok — részvételével. A konferencián, — amelyre a rendezők minden bizonnyal nem számítottak — Németország és a Szovjetunió között közeledés jött létre. Ez arra vezetett, hogy 1922. április 16-án a Genova közelében levő Rapalló kikötővárosban szovjet—német egyezményt írtak alá a diplomáciai kapcsolat felvételéről. Az egyezményben kölcsönösen lemondtak a háborúban elszenvedett károk megfizetéséről és mindkét fél biztosította a diszkriminációtól mentes gazdasági együttműködést. Ez tette lehetővé a Junkers F-13 repülőgépek Szovjetunióba történő szállítását. (65. ábra, XXXV. o.) Junkers F-13 típusjelzéssel ellátott repülőgépeit a Szovjetunióban Ju-13 típusjelzéssel jelölték. Az első Junkers-gép a szovjet polgári légiforgalomban. . . A Junkers közreműködésével alapított német—orosz légiközlekedési vállalat, — a Deutsch—

Russische Luftverkehrs-Gesellschaft (DERULUFT) működésével a Ju-13 repülőgépek a Szovjetunió polgári légiforgalmában igen figyelemre méltó szerepet töltöttek be. A Junkers-művek az első Ju-13 utasrepülőgépet 1922 májusában szállították le Moszkvába. Junkers már a szerelőüzem létesítése előtt engedélyt kapott a Moszkva és Nizsnij Novgorod (Gorki) vásárváros közötti útvonal üzemeltetésére, melyet 1922 nyarán nyitottak meg. Ezzel a repüléssel kezdődött meg a Szovjetunióban a polgári légiforgalom. Könnyűbombázók Perzsiának. . . A Junkers-művekből szállított alkatrészekből a Moszkva közelében levő Filiben összeszerelt első F-13 repülőgépeket katonai célra átalakítva, könnyűbombázóként Perzsiának szállították. (66. ábra, XXXV. o.) Szovjet légiforgalmi vállalatok alapítása. . . 1923-ban több légiforgalmi vállalat alakult a Szovjetunióban. Ezek mind Ju-13 típusú repülőgépet üzemeltettek. Az újonnan megalakított vállalatok gépeit túlnyomó részben Junkers-pilóták vezették. Az év márciusában alapított Dobroljot orosz légiközle-