Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)
II. RÉSZ. Az 1867. évi kiegyezéstől az 1904. évi vasúti sztrájkig
MAGYAR GÁCSORSZÁGI VASÚT Pályafentartási és pályafelügyeleti külszolgálat. Mérnöki osztály Győrött. Osztálymérnök: Gaál Ödön. Segédmérnök: Butykay Gyula. Hivatalnok: Pótfay Márton. Mérnöki osztály Székesfehérvárott. Osztálymérnök: Müller Ignácz. Segédmérnök: Orbán Károly. Mérnök osztály Kis-Czellben: Osztálymérnök: Takács Jenő. Segédmérnök: Thein Márkus. Mérnöki osztály Szombathelyt. Osztálymérnök: Herbig Aladár. Segédmérnök: Wimmer Lipó.t Mérnöki osztály Körmenden. Osztálymérnök: Kirchlechner Alajos. Segédmérnök: Kiss László. Mérnöki osztály Feldbachon. Osztálymérnök: Hanisch Károly. Segédmérnök: Krammer Emil. Mérnöki osztály Gráczban. Osztálymérnök: Schubert Rezső. Mérnök: Chiappone Károly. Hivatalnok: Jelinek János. ELSŐ MAGYAR G^CSORSZÁGI VASÚT Székhely : Bécs Kolin-u. 15—17. Cég : Első magyar gáesországi vasút. Eng. : magyar részről: 1869. évi VI. tc., osztrák r. 1869. V. 20. szent eng. okm. Az Első Magyar Gáesországi Vasút létesítésére gróf Andrássy Aladár és érdektársai 1868. március 4-én nyertek engedélyt. Ez a vasút Kassáról Sátoraljaújhelyen, Mezőlaborcon, Lupkovon át Przemyslig vezetendő vonal volt. Az 1869. évi VI. tc. alapján megalakult részvénytársaság Legenyemihályig már 1871. december 25-ig megépítette és átadta a forgalomnak. A vonal többi részén az építés a kedvezőtlen lejtviszonyok és a lupkovi alagút fúrása miatt igen lassan haladt. Ez a rész csak 1873. június 12-én volt a forgalomnak átadható. Ez a vasút 1876. április 10-én átvette a cs. kir. Dnyeszter-, cs. kir. tarnow-leluchowi állampályák és az eperjestarnowi vasút orló-határszéli részének üzletkezelését és pedig az utóbbi vonalrész üzletét az engedély egész tartamára, az előbb nevezett pályák üzletét pedig határozatlan idő tartamára. A magyar állam a gáesországi vasutat 1889. évi XIV. tc.-kel államosította és mivel a Máv. vonalaival nem volt közvetlen összeköttetése (Lásd Baross Gábor kora és rendszerénél) üzemét az északkeleti vasútra ruházta át. 1890-ben az északkeleti vasút államosításával egyidejűleg a gáesországi vasút vonalát is a m. kir. államvasút birtokába mentek át. Igazgatótanács. Elnök: Gróf Andrássy Aladár. Alelnök: Lovag Krainski Mór. Igazgatótanácsosok: Bächer B., Flesch Hermann, Glaser Vilmos, Harkányi Károly, lovag Hauslab Ferencz. Hoffmannn Ferdinand, lovag Kozlowsky Zsigmond, gróf Siemiensky Vilmos, dr. Steiger Victor, Szirmay Ödön, gróf Sztáray Antal, báró Vay Béla, Weiss Ignácz, Weiss J. N. Igazgató bizottság: Lov. Kozlowszky Zsigmond, Glaser Vilmos, Hoffmann Ferdinand. 293