Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

II. RÉSZ. Az 1867. évi kiegyezéstől az 1904. évi vasúti sztrájkig

A MAGYAR VASUTASSÁ G OKNYOMOZÓ TÖRTÉNELME Igazgatóság. Igazgató: Pichler Miksa. A. osztály (Általános igazgatás, titkárság.) Főnök: Dr. Haas Ignácz, központi felügyelő és első igazgatóhelyettes. B. osztály (Pályafentartás és vonatmozgósítás) Főnök: Petrossi Adolf, főmérnök. C. osztály. (Kereskedelmi szolgálat és bevételi ellenőrség.) Főnök: Westermayer Móricz, felügyelő. Az ellenőrzési iroda főnöke: Hübel József. D. osztály (Könyvvivőség, központi pénztár és anyagszerkezelés.) Főnök: Nübel Henrik, főkönyvivő. E. osztály. (Forgalmi és tettleges ellenőrség.) Főnök: Ehrenberger Ferencz, központi felügyelő és második igazgató-helyettes. Egészségügyi szolgálat. Főorvos: Dr Reiss Zsigmond. Képviselőség Budapesten. Képviselő: Harkányi Frigyes. Titkár: Nagy Jenő. Állomási szolgálat a magyar vonalrészben. Vidrány. Állomási vezető: Bakonyi Antal. Mező-Laborcz. Főnök: Angyal Béla. Dijnokok: Podolinski László, Arnold Zsigmond, Oláh Béla. Radvány. Főnök: Herczog Oszkár. Roskócz. Főnök: Rudolf Venczel. Homonna. Főnök: Lázáry Géza. Hivatalnok: Glosz Ferdinand. Díjnok: Punday Imre. Őrmező. Főnök: Prommer György. Nagy-Mihály. Főnök: Kaiser Adolf. Dijnokok: Szentistványi Attila, Pap József. Bánocz. Főnök: Kiffowits Imre. Töke-Terebes. Főnök: Fail Arthur. Gyakornokok: Morgenbesser Árpád, Jakovich Mihály. Legenye-Mihályi. Főnök: Korwin Rudolf. Pályafentartási főnökség a magyar vonalrész számára Nagy-Mihályban. Főnök: Cometter Bernát, felügyelő. Főnök-helyettes: Schwarz Mór. Hivatalnok: Rothmann Ödön. Dijnokok: Tatárka Antal, Sedlak Károly. Szakasz-főnökök: Kleiszl Ambrus, Reach Jakab, Kaufmann Sándor, Bognár Dániel. ÉSZAKKELETI VASÚT Székhely : Budapest II. Fő-u. 105'/2 sz. sajátház. Cég : Magyar északkeleti vasút. Engedély : 1868. évi XIII. és 1870. évi XXVIII. t. cikk. Máramaros megyében felhalmozott bányakincsek és erdőségek kihasználására, már az ötvenes évek elején, az absolut kormány tervbevette, hogy Magyarország északkeleti részébe vasutat vezet. Az ottani nép igen nagy nyomorban élt, s így az olcsó munkaerő lehetőségét kihasználandó, kidolgoztak egy tervet Máramarosszigettől-Naményig. Ugyanis innen kezdve már Tisza is hajózható. Közben megérkezett a kormányhoz a Tiszavidéki vasút kérelme, melyben engedély kért egy Naménytől-Nyir294J