Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

I. RÉSZ. A vasutasság megjelenése előtti idők ismertetése

BONYODALMAK AZ ELSŐ VASÚTNÁL oly helyre jutnának a város határába, ahol az igénylés a maximumon is túl terjedne, ez esetben a Vasúttársaság előzetesen kérje ki a hatóság hozzájárulását. Egyébként, ha a vasút elkészül, fel fogják úgyis mérni és a nem szükséges, de megbolygatott teret betöltve, kiegyengetve, előbbi használható állapotába tartoznak helyezni ás a város tulajdonába visszabocsátani. Külön kiemelték, bogy a földet — engedelem nélkül — a töltésekhez, sem a város telkeiről, sem magántelkekről hordani nem szabad. Úgyszintén tilos a társaságnak a város területén bort, sört, pálinkát és húst árusítani. Végül kötelezték a Vasúttársaságot, bogy a marhaátjárás céljaira, ahány helyen majd szüksége mutatkozik: 12 ölnyi szélességben díjmentesen a: ál járást nyitvalartsa. A jegyzőkönyvet 1844- szeptember 16-án valamennyi bizottsági tag és Ullmann Móricz is aláírta." Tehát, amint említettük i844- szeptember havában kitűzték a Középponti Vasúttársaság lobogóját az átengedett telekre, jeléül a birtokbavételnek és október hó 5-én megkezdték a legelső vasút építési munkálatait. Pest város tanácsa 1844- november y-én tartott tanácsüléséből a nádorhoz a következő felterjesztést küldte:

6

5) «Miután a közp. vasúttársaság munkálatait elkezdé, több helybeli polgár, házbirtokos, adózó és lakos az a.) alá rekesztett kérelemmel járul a városi tanácshoz esedezőleg, lennénk közbenjárók Császári Királyi Fenséged és a Nagy Méltóságú Magyar Királyi Helytartó Tanácsnál aziránti k. k. rendeletének kies/közlésében: hogy az említett társaság itt helyütt két külön állomási udvart köteleztetnék építeni egyet t. i. a pest-bécsi, egyet pedig a pest-debreczeni vonalra szolgálandót.» A tanács ezután a bevezetés után felsorolja azokat az indokokat, amelyek alapján a kérést a maga részéről is pártolja. «Miután a vállalkozó társaság eddigi munkálataiból kitűnik, hogy Debreczentől Pozsonyig vonulandó balparti vaspálya e várost csupán szélének egv csekély pontjain érintendi, semmi sem bizonyosabb annál, mikép Pest, országunk kereskedésének eddigelö központi fővárosa átmeneti (tram zitó) állomássá fog aljasodni». A második pontban már meg is vádolja a társaságot a nádor előtt azzal, hogy ki akarja játszani az i836. évi XXV. törvénycikkelyt, mely világosan kimondja, hogy Pestről, mint központból sugározzanak le a vasútvonalak. Nem azért hozott az ország — mondja a felterjesztés —• olv nagy áldozatokat, hogy Bécs legyen a központ, ami ellen már az I82 5. évi törvénvhozóság is állást foglalt. A harmadik pontban a haza kereskedésének felvirágoztatása érdekében az egyhangú követutasításokra is hivatkozik, mely felvirágoztatás csak úgy képzelhető el, ha Pesten 6

Ö) M. k. Orsz. Levéltár F. 31. P. 31. 42834/1844. nov. 18. 85