Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

I. RÉSZ. A vasutasság megjelenése előtti idők ismertetése

A MAGYAR VASUTASSÁG OKNYOMOZÓ TÖRTÉNF.LM E külön választjak a bécsi és debreceni vasútvonalakat és két külön állomásra futnak be, mint az ország szívébe a vasútvonalak. A negyedik pontban felhozott érvelést szórul-szóga azért kell ismernünk, mert a későbbi vitáknál' ennek döntő szerepe lesz: «Illy értelemben nyilatkozott mindenkor a választópolgárság a régóta tervezett balparti vaspálya ügyében szem előtt tartva a többször

1 idézett törvény világos rendeletét és szellemét, nemcsak e város, hanem az egész haza kereskedésének előmenetelét hordozá szívén akkor is, midőn» a szóbanforgó vaspálya vonalául mindazon a város közvetlen birtokában Jévő tért, melyen átvonuland huszonnégy jolyóölnyi szélességben ingyen odaajánlá a társaságnak». A tanács még a vasúttársaság várható ellenvetését is megelőzni kívánta azzal, hogy még a második pályaudvar megépítésének költségcsökkentése céljából, erre nézve is felajánlotta az ingyen telket. Természetesen, csupán a szorosanvett pályaudvar részére, mert kikötötték, hogy ott sem vendégfogadót, sem kávéházat, sem italmérő helyeket, sem üzleteket, sem pedig bizományi raktárakat építeni nem szabad. Amint tehát a fentiekből kitűnik: huszonnégy ölnyi szélességben ingyen adta Pest városa a vasútépítés céljára a mintegy ötvenezer négyszögöl telket és felajánlott egy második pályaudvar létesítésének céljára szintén ingyentelket. De amint később látni fogjuk ez a nagylelkűség a harc hevében átváltozott fukarsággá és a végén az ötvenezer négyszögöl telekből a felét visszadisputálták, illetve kilencezer forintért megváltatták a vasúttársasággal.

6

6) A középponti vasúttársaság igazgatósága Bécsben székelt. 1844- október végén nagy gyász borult a vasúttársaságra. A legtevékenyebb szellemi irányító: Myrbach Károly vezérőrnagy Bécsben hirtelen meghalt. Ö volt korábban a bécsi udvari építési tanács főnöke. Jeles mérnök, várerődítések és kataszteri ügyekben kimagasló európai szaktekintély. A vállalat vitelében óriási érdeme volt. Magyar honfiúsitása küszöbön állt, mikor elragadta a halál.

6

7) Halála nagy változást idézett elő a vállalatnál. Eddig a mérnöki megfontoltság, ezentúl a haszonszerzés dominálta a vállalat ügyvitelét. Ullmann kapta kezébe a «technikai» központi irányítást. A vállalat jogi képviseletét és mindenben való eljárás hatáskörét Ullmann Móricz testvérére Szitányi Ullmann Samu bites ügyvédre és Simon Flórent budapesti táblai bites ügyvéd és váltójegyzőre bízta, kiket akadályoztatásuk esetén Parányi István ugyancsak pesti bites ügyvéd helyettesített. 6

b) Székes-főv. Levéltár 17687/1846. nov. 26. 6

7) Fenyvessy Adolf: «Az első magyar vasút» M. Tud. Akad. 1883. 61. 1. 86