Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

IX. RÉSZ. Egyesületek, Klubok és Szövetkezetek. Magyar Vagónlakó Testület

A MAGYAR VASUTASSÁG OKNYOMOZÓ TÖRTÉNELME Ennek az egyletnek ideiglenes elnöke (Józsefváros, Tavaszmező-u. 16. sz.) Majerik János volt.*) Ugyanebben a lapban Ács György intéz felhívást, hogy a belépni kívánók névsorát minél számosabban, minél hamarább küldjék be Majerik János címére. Az egyesület megalapításában Majerik János és Ács György vezető*) szerepet vittek. Rajtuk kívül Hajlik Lajos Geiduschek József, Viola Antal, Pozmann János és Tretter György működtek közre. Rudolf trónörökös 1878. március 29-én a belügyminiszteri 12 19. sz. leirattal értesítette az egyesületet, hogy elfogadja a védnökséget. 1890-ben már II4O tagja volt. Az első tisztikar: Ács György főkalauz elnök, Geiduschek József művezető, alelnök, Szepesy Antal főkalauz, jegyző, Keresztes János főkalauz, pénztárnok, Tóth Péter főkalauz, ellenőr, Viola Antal kapus, ellenőr, Majerik sem a tisztikarban, sem a választmányban nem vett részt, hanem külön segélyegyesülelet alapított. Ács György 183g. április 2-án Simontornyán született. Erős szociális érzésű ember volt. Bajok és akadályok nem kedvetlenítették el. Korát és iskolai végzettségét messze túlhaladó intelligenciával rendelkezett. A kartársi szellem felébresztésének mestere volt. A komoly segíteni akarásban példát nyújtott. Harminckét éven át elnöke volt az általa megszervezett egyesületnek és csak a halál tudta pihenésre kényszeríteni ezt a végtelen szorgalmas, törekvő embert. 1907. évben történt elhunytával, 1908-tól kezdve Németh Endre főkalauzt választották meg utódjául, ki neves elődjének nyomdokain tovább fejlesztette az egyesületet. A 4aoo főből az ő működése alatt iöooo tagot számláló nagy vagyonnal rendelkező hatalmas egyesületté lett. 1910-ben új alapszabályokat készítettek. Még ugyanezen évben «ÁCS GYÖRGY' ALAPÍTVÁNYT» létesítettek és a helyi megbízottak intézményét hozták be. A világháborúban — anélkül, hogy erre az alapszabályok kötelezték volna az egyesületet, az egyesület tagjai részére 5o,ooo korona segélyt szavazott meg. Sajnos, a tartalékból a hadikölcsönökre jutattatott több, mint 65o.ooo aranykorona tőkéje elértéktelenedett. Sőt az ország megcsonkítása révén, mintegy 65oo tag is elveszett. 1924-ben nagy megtiszteltetés érte az egyesületet. József királyi herceg őfensége vállalta el a fővédnökséget. A következő (1925) évben augusztus i5-én Auguszta királyi hercegnő, mint zászlóanya szenteltette meg az egyesület új zászlaját, mely az ötvenesztendős efnnállás emlékére készült. Baross-téri ötemeletes saját székházukat Németh Endre alatt vették. Ezenkívül Thököly-út 4i, és Gömb-u. 9. sz. bérházain kívül, Harkányfürdőn is van üdülő-házuk. Németh Endre r932. március 12-én elhunyt. Egy évi gyászidő eltelte után, Székely András főkalauzt választották meg elnökké, ki nagy hozzáértéssel végzi nagy felelősséggel járó nehéz munkáját. *) „Vasút" 1874. december 20. 1 oldal. 760