Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)
I. RÉSZ. A vasutasság megjelenése előtti idők ismertetése
A MAGYAR VASUTASSÁG OKNYOMOZÓ TÖRTÉNF.LM E csend, majd fülsiketítő lárma követte ezt a drámai bejelentést. A vasútépítő munkások ezrei kenyér nélkül maradtak. A Dunántuliak reménykedő színes álma pedig egyszeriben szertefoszlott. A magyar és osztrák kormányszékek meghallgatások után, az udvari kamara úgy döntött, hogy a Sina csoporttól megvonta a magyar területekre kiadott összes építési- és előmunkálati engedélyeket. Sőt, az osztrák részen való befejezés után a társaság tartozik azonnal, felszámolni. A részvényekre még befizetendő hátralékos két részletet már nem kellett senkinek sem befizetnie. Végül kötelezték, hogy tegye le a «bécs-győri» nevet és helyette tartozik felevenni a — «bécs-gloggnitzi» elnevezést. E kemény itélet után, másfél esztendő múlva, kapott ugyan ez a társaság még egy új engedélyt Bécs-Bruck között építendő vasútvonalra, sőt a közgyűlés még a vonal továbbvezetésére is gondolt. — E tárgyban 18 A A • július 3o-ára közgyűlést is hirdetett. A sajtó és a dunántúli megyék az új vasút létesítését nagyon is felkarolták. De tizenkét megye «nem »-je elég volt ahhoz, hogy harminc megye «igen»-jét megakadályozza abban, hogy ebből vasút legyen. 5 2) Különben V. Ferdinánd király is nagyon únta már ezt a társaságot. Viszont azt sem lehet mondani, hogy Ullmannékat csak egy kicsit is szerette volna. De meg is volt az oka, hogy miért. A vasúttársaságnál kitört harcok felszínre hozták azt a rengeteg visszaélést, melynek regisztrálására egész fejezetet szántunk és a királyt méltán kedvetlenítette el a sok-sok' elibetárt visszaélés. Ez az Ullmann-csoport vívta meg ádáz küzdelmét szabad királyi Pest városával, saját mérnökeivel, munkásaival és részvényeseivel. Ezt az Ullmann-csoportot hívták akkoron: Magyar Középponti Vasúttúrsaságnak, mely a legelső gőzüzemű magyar (pest-váci) vasútat építette és i846. július i5-én délután 4 órakor megnyitotta, illetve másnap átadta a közforgalomnak. A középponti vasúttársaság létesítését az alábbiakból ismerjük: A balparti (magyar középponti) vasút. Amikor Szitányi Ullmann Móric megkapta a Duna balpartján vezetendő vasútvonalra az előmunkálati engedélyt, helyszíni tanulmányozásokhoz, néhány mérnököt keresett. i838. újév napján a m. kir. helytartótanácshoz fordult és kérte, hogy az építészeti főigazgatóság néhány mérnököt engedne át a vasútvonal & a) A kerületi ülésen 1811. július 16. 18. és 19-én tárgyalták a karok és rendek a főrendek pedig július 29-én foglalkoztak vele. 76
