Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

I. RÉSZ. A vasutasság megjelenése előtti idők ismertetése

A BALPARTI (MAGYAR KÖZÉPPONTI) VASÚT tanulmányozására. Minthogy az építészeti főigazgatóság mérnökei: Ilieronymi Ottó Ferenc, Vásárhelyi Pál, Reitter Ferenc, Leclmer Gyula József stb. a nagyszombat-pozsonyi lóvasút építésnél, Dunatérképezésnél, valamint a Tisza és a Kulpa szabályozásánál voltak túlon-túl elfoglalva: Ullmann léhát innen mérnököt nem kapott. Ekkor külföldre esett a tekintete. Vezető mérnökül sikerült megnyernie Charles F. Zimpel mérnököt, ki már Amerikában részt vett (1887ben) vasútépítésben. Később Bock L. építészeti felügyelő Poroszországból és Confalonieri Antal cs. kir. főhadnagyot is szerződtette. Ugyanez év április 3-án a helytartótanácstól már a debreceni vonal tanulmányozására is engedélyt kapott. 1839. június végén pedig Zimpel már a vasút térképvázlatát is elkészítette. Ez a 17x3o cm. térképvázlat Gloggnitztól-Nagyváradig és KassátóiAradig öleli fel hazánkat. Felírása a következő: «Áttekintete azon vasútak tervének, melyeket az i83a—36. esztendei XXV. törvénycikkely értelmében szitányi Ullmánn Móricz név alatti társaság Buda és Pest szabad királyi városoknak Felsőmagyarországgal, Debrecennel, Erdélylyel, Ausztria, Cseh, Morva, Szilézia és Galícia császári királyi, örökös tartományokkal, továbbá Lengyel- és az egész északi Németországgal leendő összeköttetésére javall, előadva azon előkészületeknek különféle stádiuma szerint, melyek az i838-ik esztendőben Charles F. Zimpel ószakamerikai vasúti földmérő által tétettek». A térkép alatt pedig a következő írás olvasható: «Megjegyzés: Részszerént, hogy a vonalak leghasznosabb fekvése, s a legcsekélyebb építési költségek kieszközöltessenek, részszerént pediglen, hogy a magas törvényhatóságoknak és az egyes részvényeseknek is szabad választásuk legyen, ki vannak dolgozva minden fővonalakból kimenő egyesítő vonalak is, valamint ezt a rajzabroszon láthatni». Ez a cikornyás és terjengős felírás bizonyítja legjobban Zimpel roppant nagy igyekezetét. Ezenkívül gőzerőre-lóerőre, erre-arra és külön-külön, össze-vissza kötözi vas útterveivel az egész országot. Szegény jó Zimpel uram! ha tudta volna, mivel fogja neki meghálálni a Középponti Vasúttársaság, a lelkes és lelkesítő üzleti buzgalmát? mely kétségkívül alkalmas volt arra, hogy még azokkal is megkedveltesse a vasútlétesítés gondolatát, akik eleinte azért idegenkedtek a vasúttól, mert a lótenyésztés kárát látták benne. Ullmann nagyon jól tudta, hogy ő Debrecenig sohasem fogja ebben az életben megépíteni a vasútvonalat, sem lóerőre, sem gőzerőre. — Ezért nyugodlar terveztette az Alföld érdekeltségének szájaíze szerint lóvasútra ezt a vonalat. Sőt nehogy szándékán átlássanak, minthogy «lóvonatú vasút77