Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

VII. RÉSZ. Magyarország vasúti műhelyei. Egyenruházat. Szabad utazás

A NYOLCVANAS ÉVEK MŰHELYEI Az 1883-ik évben a kocsiépítési osztály 1892-ik évben pedig a műhely területén állott főszertár leégett. Az előbbi kibővítve, az utóbbi pedig elkülönített helyen a modern igényeknek megfelelően épült fel. A műhely fejlődésével párhuzamosan emelkedett a lakáshiány is. Az 1883-ik évben épültek a telepítvényi házak, ahol úgy hivatalnokok, mint munkások megfelelő lakást találtak. Azóta ezen telepítvény is tetemesen kibővült. Az 1885-iki év november 17-én tűzoltóság keletkezett s vele egyidejűleg vízvezeték is létesült. Később a tűzoltóság 5o emberből állt s minden igényeket kielégítő zenekara lett, amelyben a munkások úgy a fúvó-, mint a vonóhangszereken ügyesen játszottak. Az 1888-ik év január hó i-ével kezdődik a kassa-oderbergi vasút s vele a ruttkai főműhely gyarapodásának és felvirágzásának korszaka, amidőn a vasút élére ruttkai Ráth Péter vezérigazgató lépett. A vasút konjunktúrái egyszerre megváltoztak. A forgalom rohamosan emelkedett s vele együtt a főműhely nagyobbítása, célszerűbb berendezése, valamint a különféle humanitárius intézmények egész sorozata létesült. A tanonciskola 1890. évben létesült, amelyet ma már !\i tanonc látogat, majd 189,4. évben a m. kir. államvasutak támogatása melleit egy állami népiskola 1896. évben pedig az egész telep villamos világítása és a ruttkai fogyasztási szövetkezet létesült, mely az 1898. évben már közel' 2 5o.ooo frt. forgalmat ért el, végül a lelki dolgokról sem feledkezve meg, 1899-lxm a főműhely kezdeményezésére a római katolikus hitközség Szucsány községtől elválva, egy önálló plébániát alkotott. A ruttkai főműhelynek 645 munkása volt. A felügyeleti személyzet egy főnök, két főmérnök, egy mérnök, négy segédmérnök, hat hivatalnok, nyolc művezető és 10 egyéb irodai személyzetből állott. A járművek fentartási költségei 1898. évben 5g5.5i8 forint 61 krt. tettek ki. Az összes munkások átlagos havi keresete: 4i frt. 5o kr. napi átlagos keresete pedig 1 frt. 5g kr. 1918-ban a 4 koronán felül volt. E műhelyek főnökei: Schmidt Konrád, Brandtweiner Mór, Rempel József, Saager Ferenc és Lux Artúr voltak. Fiókműhelyek voltak még:_ Oderberg, Igló, és Kassa állomásokon. Győr-sopron-ébenfurti vasút műhelye Sopronban. A műhely 1880-ik évben már megnyílt Sopronban, de csak 26 munkást foglalkoztatott, 1 főnök, 1 kezelő hivatalnok és 1 gépápoló vezetése mellett. A műhelyben fedett helyen 1 mozdony, 4 kocsi, míg a szabadban 16 kocsi fért el. Az igazgatóság a munkások részére segélyalapot létesített. A műhelynek tűzőrsége nincs, de a munkások egy része tűzoltó is a városnál. Éjjel az éjjeli őr vigyáz és ha szükség van rá, riadót fúj a városi tűzoltóknak. A műhely munkásainak a létszáma 1899-ben is csak 47 volt. A műhelyben 1897-ben födött helyen 3 mozdony, 6 kocsi, a szabadban pedig 20 kocsi tárolható. 701