Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

VII. RÉSZ. Magyarország vasúti műhelyei. Egyenruházat. Szabad utazás

A MAGYAR VASUTASSÁG OKNYOMOZÓ TÖRTÉNELME Fiumei műhely. A fiúméi műhelyt 1878-ban, a tengertől elhódított földrészen létesítették. Kezdetben egy főnök, egy művezető és egy hivatalokon kívül 3o munkás dolgozott. Eleinte a gépek mozgatására lendítő kereket használtak, de később a felszerelés egy gőzgéppel és két gőzkazánnal bővült. Fedett helyen 9 lokomotív, nyilt helyen pedig 3o kocsit helyezhettek cl. A forgalom növekedésével, bár a tengerrel való küzdelem árán a műhelyt bővíteni kellett és mintegy száz munkás dolgozott a műhelyben. Do 1894-ben megnyílt a zágrábi műhely is és ezzel a fiúméi műhely fiók műhellyé vált. Födött helyen immár csak egy mozdonyt, nyilt helyen két mozdonyt és 60 kocsit helyezhettek el. 1900-ban egy főnök, egy művezető és egy számtiszttel 4o munkás dolgozott Fiúméban. A Ksod ruttkai műhely. A kossa-oderbergi vasút Felső-Magyarországon a Tátra és Fátra lábainál, a Hernád és Vág völgyét szeli át, s úgy nemzetgazdaságilag, mint stratégiai szempontból nevezetes szerepre lévén nagy áldozatok árán építettek. A vasút teljes megnyitása 1872-ik év március hó 18-án történt. A vonal hossza 353.13 km. volt. Ezt megelőzőleg az osztrák területen levő vonalrész megnyitása után már 1871-ik évben szükségesnek mutatkozott egy kisebb műhely felállítása. E műhely Oderberg állomáson létesült, melyben 70 munkás egy főnök, egy hivatalnok és egy előmunkás felügyelete alatt dolgozott. Az egész vonal megnyitása után, mivel egyrészről az engedély-okirat szerint vagy az üzletvezetőségnek, vagy a főműhelynek a magyar területen kellelt lennie, másrészről pedig a vonal végpontján a műhely céljának és rendeltetésének meg nem felelhetett, ez okból a magyar területen, és pedig lehetőleg a vonal közepe táján kellett, de már most egy főműhelynek helyet keresni. Zsolna, Rózsahegy és L. Szt.-Miklós városok — közöttünk legyen mondva — nem voltak még a vasúti főműhely jelentőségéről tájékoztatva, s azt kereken elutasították s így törtónt, hogy a választás Ruttkára a m. kir. államvasutak végállomására esett, s mellyel egyidejűleg Ruttka egyszersmind vasúti gócpont lett. A ruttkai főműhely 1874-ik év december hó 2-án nyilt meg, amelybe az oderbergi műhely átköltözködött. A munkások idegen nemzetiségűek voltak s rövid két év múlva 1876-ik évben egy főnök, egy mérnök, két segédmérnök, két hivatalnok és két művezető alatt i85 munkással találkozunk. Ma a vonal hossza — ideértve a kassa-oderbergi vasút által kezelt h. é. vasutakat is — 5441 km. s a ruttkai főműhely kétszeres bővítés után i35 drb. mozdony és 3o32 kocsiállomány mellett 22 drb. mozdonyt és fedett helyen 5o drb. kocsit, szabadban pedig 200 drb. kocsit fogadhat magába.